Sikeres volt a magyar gazdatársadalom gyűjtési akciója a kárpátaljai gazdatársai megsegítésére. A megmozdulás a jövőben is folytatódik, az adományok mellett együttműködéssel is erősíteni kívánják a nehéz helyzetbe került külhoniakat.
Gyors és azonnali segítséget jelentett a kárpátaljai magyaroknak a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) tavasszal szervezett gyűjtése – mondta lapunknak Jakab István, a szervezet elnöke, az Országgyűlés alelnöke. Emlékeztetett: a tavaszi akcióban négymillió forintot gyűjtött a hazai gazdatársadalom, emellett tizenhat zsák vetőmagot sikerült átadni a tavaszi munkálatok elvégzésére Kárpátalján. Az adományt a református egyház segítségével a gazdaszervezeteken keresztül osztották el, a Magosz nem kívánt beleszólni abba, hogy ki kapjon abból. A Magosz elnöke kiemelte: a tavaszi akcióval nincs vége a segítségnek, a következő időszakban az őszi munkákra kell felkészülni.
A Magosz mellett a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma és a hazai Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is segíti a munkát – részletezte Jakab István. Kiemelte, fontos a szakmai együttműködés, ezért az agrárkamara önkéntes tagságot ajánlott a kárpátaljaiaknak, a tagdíjat pedig a Magosz átvállalta. A kamarai tagság segítséget jelent a teljes körű piaci és napi szakmai együttműködésben, mivel a NAK-nak a rendelkezésére áll a működtetéshez szükséges infrastruktúra. Az elnök emlékeztetett: szintén segítséget jelent a Magyarok Kenyere elnevezésű megmozdulás, amelynek lényege, hogy minden magyarországi és határon túli magyar megyéből, településről búzaadományokat gyűjtenek, a nagy mennyiségű búzát megőrlik, majd az ebből keletkezett lisztből készítik el az augusztus 20-i kenyereket. A sütéseken felül megmaradt liszt nagy részét az erdélyi és a kárpátaljai árva gyerekek kapják.
Az őszi mezőgazdasági munkákra vetőmaggal segítene a Magosz. Jakab István rámutatott: a magyar gazdálkodók szívesebben adnak természetbeni adományokat pénz helyett. Ezért a gazdaszervezet a kárpátaljai földművelők elavult, sok esetben harminc–negyven éves gépeik helyett eszközöket is biztosítana. A tervek szerint ehhez Kelet-Magyarországon hoznának létre olyan bázist, ahol ezeket a gépeket tárolni lehet, és a határon túli földművesek is használhatják.
A Magosz elnöke az együttműködés fontosságával kapcsolatban kiemelte: az agrárkamarával hosszú távra kötött megállapodással, a közös tapasztalatokkal, tudással hatékonyabb segítséget tudnak biztosítani a gazdatársadalomnak, gazdaköröknek.
Kormányzati segítséget sürget a Magosz
Lépéseket sürget a Magosz annak érdekében, hogy a földeket a magyar gazdák ne csak bérlőként, hanem tulajdonosként is művelhessék, a vásárláshoz pedig megfelelő finanszírozási, hitelezési lehetőségek legyenek. Közlésük szerint ha Brüsszel a termőföldek forgalmáról szóló törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indít, nagy a veszélye annak, hogy a magyar gazdák később már hátrányba kerülnek. Ezért kellene a szövetség szerint a kormánynak megteremtenie a tulajdonszerzés lehetőségét, mert „az a biztos, amikor a föld a gazda tulajdonában van”. A Magosz emlékeztetett: a sokat támadott magyar földtörvényt ma Európában még a régi tagállamok körében is másolják, tanulmányozzák.
