Összesen 17 896 kényszertörlést hajtott végre a Nemzeti Adó-és Vámhatóság (NAV) 2012 óta Magyarországon. Egy-egy cég kényszertörlése átlagosan hat-nyolc hónapig tart. Az eljárás célja, hogy fiktíven működő, vélhetően vagyontalan cégek ne a költségesebb felszámolási eljárásban hosszabb idő alatt, hanem olcsóbb és rövidebb idő alatt szűnjenek meg.
A kényszertörlési eljárás 2012. március 1. óta létezik. Szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény tartalmazza. Az eljárást azonban nem a NAV kezdeményezi, hanem a cégbíróság kérelem nélkül rendeli el, ebben ugyanakkor fontos momentum a NAV adószámtörlési eljárása – tájékoztatta lapunkat az adóhatóság.
Közölte, a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha a társaságot megszűntnek nyilvánítja, a vállalkozás a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő. Továbbá a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy a vállalkozás jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. A NAV kiemelte, ezek közül a megszűntnek nyilvánítás a leggyakoribb. Megszűntnek a cégbíróság akkor nyilvánít egy céget, ha törvényes működését nem állítja helyre, adószámát törlik, székhelyén nem található, illetve tagjai, vezetői elérhetetlenek, vagy nem tesz eleget a számviteli beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének. Az első negyedévben 5550, tavaly 10116, 2013-ban 2019, míg 2012-ben 211 kényszertörlés történt.
Az eljárás időtartama változó, ám átlagosan hat-nyolc hónapig tart. Mivel egy viszonylag új eljárástípusról van szó – fejtette ki a NAV, így várhatóan az ügyek átlagos időtartama a későbbiekben csökkenhet. A kényszertörlési eljárás bevezetésével a jogalkotó célja az volt, hogy fiktíven működő, vélhetően vagyontalan cégek ne a költségesebb felszámolási eljárásban és csak hosszabb idő elteltével, hanem olcsóbb és rövidebb eljárásban szűnjenek meg. Másrészt a kényszertörlési eljárásban meg nem térülő követelések okán a cégbíróság eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
Ennek pozitív következménye a hazai cégek tisztulása. A költségvetés számára bevételt csak a megbízhatóan működő, tisztességes, adófizető vállalkozások tudnak biztosítani.
