Figyelembe vette a magyar kormány az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) megjegyzéseit, a Paks 2 beruházás fűtőanyag-beszállítási szerződéssel kapcsolatban, ezért sikerült megegyezni az Európai Bizottság szerint. Az atomerőműben keletkező nukleáris hulladékok elhelyezésére számos megoldás létezik.
A magyar kormány figyelembe vette az ESA észrevételeit, ezért írta alá hétfőn azt a szerződést, amely lehetővé teszi, hogy Oroszországból érkezzen majd fűtőanyag a Pakson építendő új reaktorokba – közölte az Európai Bizottság (EB) energiaügyekért felelős szóvivője tegnap a távirati iroda szerint. Anna-Kaisa Itkonen elmondta, hogy ez minden információ, amelyet nyilvánosságra hozhatnak, mivel „az ESA által aláírt szerződések általában üzleti titoknak minősülnek, ebben a konkrét, Magyarországot érintő ügyben pedig a magyar kormány minősítette bizalmasnak a szerződést”. Mint megjegyezte, a bizottság már nekilátott annak, hogy a saját döntéshozatali eljárására vonatkozó iratok minősítését felülvizsgálja, és amint lehet, nyilvánosságra hozza őket.
Ahogyan arról beszámoltunk, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn beszélt arról, hogy az ESA elfogadta a szerződést.
A paksi atomerőműben keletkező hulladék, mint például a használt fűtőelemek elhelyezésével kapcsolatos probléma megnyugtató megoldására több lehetősége is van Magyarországnak – mondta Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos az M1 aktuális csatornán. Mint kifejtette, Magyarországnak lehetősége van hazai átmeneti tárolásra, valamint a magyar–orosz államközi szerződés értelmében arra is, hogy a fűtőelemeket visszaszállítsa Oroszországba, akár átmeneti tárolásra, akár pedig feldolgozásra. A harmadik lehetőség az, hogy egy harmadik országban dolgozzák fel a használt fűtőelemeket, ebben az esetben pedig azt követően kell gondoskodni az elhelyezésükről. Megjegyezte, az Európai Unióban direktíva szabályozza a fűtőelemek kezelését, és Magyarországnak még az idén ki kell dolgoznia és le kell adnia egy hulladékkezelési programot, amelyben meghatározzák azokat a szakmai alapvetéseket, amelyek irányadók lesznek a következő években.
Jogszerűen, a nemzetközi irányelveket teljes mértékben figyelembe véve szállították el Paksról a 2003-as üzemzavar során megsérült fűtőelemeket – közölte Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója arra reagálva, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője azt mondta, véleményük szerint a szóban forgó művelet sérti a nukleáris hulladékokról szóló 2011-es irányelvet.
Megnyílik a szlovák–magyar gázvezeték
Elindulhat a kereskedelmi forgalom július elsejétől a Szlovákiát Magyarországgal összekötő új gázvezetéken – jelentette be Vagram Cugurjan, a Eustream szlovák vezetéküzemeltető cég vezetője. A vezeték tesztüzeme május vagy június végéig tarthat – bár szimbolikusan már egy évvel ezelőtt átadta Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök. A száztíz kilométer hosszú vezeték magyarországi szakasza 92 kilométer, és évi 4,38 milliárd köbméteres kapacitású. Az Európai Unió harmincmillió eurót, Szlovákia 21, Magyarország 119 millió eurót adott a megépítésére.
Elkészült a törvényjavaslat
Az energiahatékonysági szemléletet is terjesztenék
Elfogadta a parlament fenntartható fejlődés bizottsága tegnap az energiahatékonysági törvényjavaslatot. Erre Hevesi Zoltán Ajtony, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára szerint azért van szükség, mert a vonatkozó uniós irányelv átvételével késlekedett Magyarország, így kötelezettségszegési eljárás indult ellene.
Az ülésen Szél Bernadett javaslatáról döntöttek, azt két ellenzéki igenlő és hat kormánypárti nemleges szavazattal elutasították az MTI szerint. Az LMP társelnöke azt javasolta, hogy az évi másfél százalékos országos újenergiamegtakarításból a kormány ne adhasson negyedrésznyi engedményt a végfelhasználóknak. A szintén LMP-s Sallai R. Benedek bizottsági elnök szerint a törvényjavaslatban foglaltaknál többre volna szükség: a társadalom energiamegtakarítási ösztönzésére az adó- és támogatáspolitika átformálásával.
Hevesi Zoltán Ajtony válasza szerint a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban energiamegtakarításra 750 milliárd forinthoz jut Magyarország, a saját erőt a zöld bank biztosítja majd. Bencsik János fideszes bizottsági alelnök közölte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban készülő energiahatékonysági szemléletet terjesztő cselekvési tervet a kormány még a tavasszal elfogadhatja.
