– Milyen hatással lesz a Beva bejelentése a hazai pénzügyi rendszerre?
– A következő évtől összesen húszmilliárd forinttal emelkedik az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA) és a Befektetővédelmi Alapnál a díjbevételek nagysága. Az összesített díjbevételek így elérik majd a 35 milliárd forintot. Ebből finanszírozható az OBA esetén a DRB-bankcsoport ügyfelei, a Beva esetében pedig a Buda-Cash Brókerház, a Hungária Értékpapír és a Quaestor ügyfeleinek kártalanítása. A pénzügyi rendszer stabil, a szóban forgó többletterhet elbírja.
– Miért kell egyáltalán a brókercégek ügyfeleit kártalanítani?
– Még egyszer rögzítsük, a brókercégek ügyei nem veszélyeztetik a magyar pénzügyi rendszer stabilitását, a problémával azonban foglalkozni kell, mivel nagyon sok ember megtakarítását érinti. Több tízezer embert érintenek ezek az ügyek, nem lehet a kérdés mellett szó nélkül elmenni.
– Meddig kell a pénzügyi szereplőknek többet fizetniük?
– Hat-nyolc évig állhat fenn ez az állapot.
– Ebben az összegben benne van a kormány az irányú kezdeményezése, hogy a Quaestor ügyfeleket ne húszezer, hanem százezer euróig kártalanítsák?
– Ez az összeg ezt még nem tartalmazza. A húszmilliárd forint éves pluszteher tovább emelkedhet akkor, ha a hazai bankrendszernek kell kifizetnie a húszezer euró és a százezer euró közötti kártalanítási különbséget.
– Mekkora hányadot tesz ki a brókercégeknél kezelt pénz?
– A hazai befektetési szolgáltatói piac huszonhatezermilliárd forintot tesz ki, ebből kétszáz–háromszáz milliárd volt a bedőlt brókercégeknél, a teljes volumen alig egy százaléka, s még további hatszáz–hétszáz milliárd van a nem banki hátterű brókercégeknél.



