Az ország bornegyede lehet Dél-Buda

Szabolcs Attila: Ahhoz, hogy a lakosságnak is jobb legyen a helyzete, az államháztartást is rendbe kellett tenni
– Ön az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke. Miként tudják a külhoni honfitársainkat segíteni?

– Nemcsak a bizottság, de a kormány is sokat tesz azért, hogy segíthessünk a határainkon túl élő magyaroknak. Természetesen ez a segítség más a diaszpórában és az elszakított országrészekben évszázadok óta élőknél. Míg az előbbieknél a magyarságtudat megtartása, az anyanyelv és a kultúra ismerete a cél, az utóbbiaknál ezeken kívül a szülőföldön maradás támogatása a legfőbb feladat. A világban szétszóródott magyarok támogatására szolgál többek között a Kőrösi Csoma Sándor Program, melyben ösztöndíjasok vesznek részt a távol élő magyarok – különösen a másod-, harmad generációs fiatalok – képzésében. Teljesen más feladat a határainkon kívül rekedt, őshonos tömbmagyarság esetében szóba jöhető segítség.

Ezeken a területeken a szülőföldön maradás segítése a cél. Itt a végleges megoldás az autonómia valamilyen formája lenne. Tekintve, hogy a környező államok jelenleg nem is akarnak hallani erről a mindenki számára előnyös megoldásról, itt a segítség egyéb formáit kell alkalmazni. Itt már nagyobb szerep juthat a magánembereknek, vállalkozásoknak is. Természetesen a kormány itt is támogatja a magyarság megmaradását, nemcsak az egyszerűsített állampolgársággal, hanem például a Határtalanul! programmal, amely lehetőséget teremt arra, hogy minden magyar gyerek legalább egyszer eljuthasson határon túli magyarlakta területre, illetve fogadjon ott élő gyereket. Megemlíteném a most induló Petőfi-ösztöndíjat, amely a Kőrösi Csoma Sándor Program mintájára segít a nemzeti összetartozás erősítésében. A magánemberek, vállalkozások segítsége jelentős, hiszen a fenti célokon kívül a gazdasági kapcsolatok erősítése is a szülőföldön maradást támogatja.

– Természetesen itt sem lehet általánosságban beszélni. A háborús helyzetben lévő Kárpátalján például nagy segítség lenne már az is, ha a magyarországi látogatók nem maradnának el, ezzel is segítve az ottani, vendéglátással foglalkozó családokat, így juttatva idegenforgalmi bevételhez őket. Szintén megoldás, hogy itthon is többet vásároljunk a határainkon túl készített termékekből, ezzel is erősítve az ottani vállalkozásokat. Cél, hogy mindenki érezze jól magát társadalmi és gazdasági értelemben is ősei földjén, akkor biztos nem hagyja azt el.

– Miután ehhez a régióhoz például Albertfalva, Kelenföld és Kelenvölgy egy része, Rózsavölgy, Budafok, Budatétény és Nagytétény tartozik, valóban nem kis területről beszélünk. A lakosság száma kilencvenezer körüli. Miután a központi régió – Budapest, Pest megye – fejlettebb a többinél, némileg kevesebb pénz áll rendelkezésünkre ebben a pénzügyi ciklusban, hiszen elsősorban a lemaradt területeket kell fejleszteni. A költségvetési bizottságban – főleg amikor az új büdzsé készül – téma a pénzek átcsoportosítása.

– Ennyire élesen nem fogalmaznék. Még ha vékonyabb is a pénztárcánk, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az elmúlt években az államadósságunk, a pénzromlás folyamatosan csökkent, megszabadultunk a Nemzeti Valutaalap sarcolásától, a hitelminősítők is egyre kegyesebbek hozzánk, arról nem is beszélve, hogy a kormány kivezette az önkormányzatokat az adósságcsapdából, megtörtént a bankok elszámoltatása és a rezsicsökkentés. Ahhoz, hogy a lakosságnak személyre lebontva jobb legyen a helyzete, előbb az államháztartást kellett rendbe tenni. Ez most megtörtént. A régiónkban is lehet a fejlesztések eredményeit érezni.

– Sokan nem tudják, közel száz kilométeres borospincerendszer húzódik Budafok alatt. Ennek egy részét borászok használják, és ide hordják a legjelentősebb borvidékek italait. Mára a helyi termesztés már kiveszett, de a borászkodás megmaradt. Ez egy olyan turisztikai lehetőség, hogy kár lenne kihagyni. Az utóbbi időben éppen ezért tárgyalásokat folytattunk, hogy Budapest bornegyede legyünk, de a Kárpát-medencei borászati központ ötlete sem kizárt, sőt már szándéknyilatkozat is született erről. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jelezte, hogy a központját ide hozná a borakadémiával együtt. Az épületegyüttes és több üzemrész már az önkormányzat tulajdonában van, megkaptuk a Törley Pezsgőpincét, és megvettük a Zwack-üzemet. Ehhez jön az a több mint háromezer négyzetméteres pincerendszer, amely szintén az önkormányzat tulajdona. Olyan vállalkozó, illetve vállalkozói csoport is jelentkezett, aki ezt az elgondolást a magáénak érzi.