Az előzetes adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) 76,9 százaléka volt Magyarországon a 2014. évi államadósság, amely mintegy négy százalékkal alacsonyabb, mint a három éve mért legmagasabb éves értéke. Az államadósság emelkedő trendje 2010-2011-ben megtört, és azóta fokozatos csökkenés következett be, amely egyéb tényezők mellett a fegyelmezett költségvetésnek, az élénkülő gazdasági növekedésnek és a mérséklődő kockázati feláraknak köszönhető.
A GDP-arányos államadósság mértéke Magyarországon 2014 végén 76,9 százalék volt a Magyar Nemzeti Bank és a KSH adatai szerint. Az adósságráta mértéke tehát 0,4 tized százalékponttal csökkent a 2013. év végi 77,3 százalékos szintjéhez képest, és négy százalékkal alacsonyabb, mint a legmagasabb év végi értéke. Hosszabb időszakot vizsgálva látható, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság emelkedő trendje 2010–2011-ben megtört, és az adósságráta azóta trendszerűen csökken.
Az Európai Unióban ezzel ellentétesen alakult az átlagos államadósság az elmúlt másfél évtizedben: a válság előtt alig változott, majd gyors emelkedésnek indult, amely 2014-ben is folytatódott – mutattak rá elemzésükben az MNB közgazdászai, Palotai Dániel, Baksay Gergely és Szalai Ákos. A jegybank szakértői kissé távolabbra visszatekintve rögzítették, hogy a magyar államadósság a 2002–2010 közötti emelkedő időszakában az egyik legnagyobb növekedést mutatta az Európai Unióban. E nyolc év a tekintetben egységes volt, hogy a magyar államadósság mindvégig emelkedett, de valójában két markánsan elkülönített szakaszra bontható: a válság előtti időszakra és a pénzügyi válság évei-re. A GDP-arányos államadósság a 2001. évi 51,9 százalékról 2008-ra 71,9 százalékra emelkedett, elsősorban a költségvetés jelentős túlköltekezésére visszavezethetően: az államháztartás hiánya 2002 és 2008 között átlagosan a GDP közel hét százaléka volt. A gazdasági növekedés ebben az időszakban még képes volt ellensúlyozni a felhalmozott adósság kamatterheiből származó adósságnövelő hatást.
A pénzügyi válság időszakában Magyarországon tovább nőtt az adósságráta, és 2010-re meghaladta a GDP 80 százalékát, de egyes uniós tagországokban a válság alatt még magasabb növekedés volt megfigyelhető.
Hazánk GDP-arányos bruttó államadósságának 2010-ig emelkedő trendjét 2011-ben sikerült megállítani, majd az adósságválság enyhülésével és a gazdasági növekedés kibontakozásával párhuzamosan fokozatosan csökkenő pályára állítani. A gazdasági növekedés és a hozamok egyaránt kedvező irányban változtak 2010–2014 között. Tavaly 3,6 százalékkal bővült a gazdaság, amely Írország közel öt százalékos GDP-bővülése mögött a második az unióban az előzetes adatok és becslések szerint. A költségvetési egyensúly helyreállításának pozitív eredményei hazánk kockázati megítélésében is tetten érhetők. A kockázati felár és az állampapírhozamok is szignifikáns csökkenést mutattak az elmúlt években, ami a Magyar Nemzeti Bankot is segítette a hazai monetáris kondíciók lazításában. Az alapkamat mintegy ötszázalékos csökkentése nem csupán a reálgazdaságra hatott ösztönzően, hanem a költségvetési egyenlegre is pozitív hatást gyakorolt. A fentieken túli egyéb hatások is markánsan befolyásolták a magyar államadósságot 2010 óta. A növekvő adósság megfordításában jelentős szerepet játszott a 2011-ben végrehajtott nyugdíjreform, amelynek példáját később Lengyelország is követte.
Az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépések egyszeri hatásként mintegy öt százalékkal csökkentették az adósságrátát, később pedig az ismét a költségvetésbe áramló járulékbevételek egy százalékkal javították évente az államháztartás egyenlegét. Növelte a rátát a devizaadósság átértékelődése és az állami tulajdon bővítése egyes szektorokban.
Összességében a költségvetési fegyelem, az állami nyugdíjrendszer kiterjesztése, az élénkülő gazdasági növekedés és az állampapír-piaci hozamok csökkenése tették lehetővé, hogy előbb megálljon, majd csökkenjen a korábban emelkedő trendet mutató magyar államadósság-ráta – szögezték le az MNB szakértői.
Elérhető a 70 százalék körüli ráta 2018-ig
Az alacsonyabb állampapírhozamok mérséklik a magyar költségvetés kamatkiadását, amely növeli a költségvetés mozgásterét, egyúttal pedig segítik az államadósság-ráta csökkenését is – többek között ezt mondta el a Napi Gazdaságnak adott minapi interjúban Barcza György. Az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója úgy látja, hogy ha a forintárfolyamban nincs jelentősebb romlás, 75 százalék közelében lehet idén év végén a GDP-arányos adósságráta, amely meglátása szerint azt jelenti, hogy ennek a politikai ciklusnak a végére elérhető a hetven százalék körüli adósságráta. A szakember hozzátette: Magyarország pénzügyileg stabil, a költségvetési hiányt jelenleg már döntő részben a lakosság finanszírozza, az alacsony forintkamatok pedig az állam kiadásait akár százmilliárd forinttal is csökkenthetik.
