Gazdaság
Öngyilkos akart lenni egy brókercégvezető
Feltételezhető, hogy a Buda-Cashnél lévő befektetők vagyona nem tűnt el teljesen – a Quaestorosok nagyobb bajban vannak
A Befektetővédelmi Alapnak (Beva) március 20-ig, jövő hét péntekig kell közzétennie a felszámolás alatt lévő Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek kártalanítására vonatkozó részletes tájékoztatását. A Beva meghatározta a kártalanítási igények bejelentésének első napját, amely nem lehet később, mint 2015. április 4. A Beva az elbírálás alapján legkésőbb kilencven napon belül fizeti ki a kártalanítást egy kijelölt bankon keresztül. A Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítási ügyében az összeghatár 6 millió 105 ezer 400 forint. A Bevától nem kaphat kártalanítást költségvetési szerv, önkormányzat vagy állami tulajdonú társaság, továbbá intézményi befektetőket, befektetési szolgáltatókat sem kártalanít.
A büntetőeljárás mellett kártérítési perek sora is indulhat. Az új Polgári törvénykönyv (ptk.) szerint a brókerház és az érintett pénzintézetek vezetői a rossz döntésekkel másoknak okozott kárért a cégekkel egyetemlegesen felelnek. Vagyis ha bűncselekményt követtek el, könnyen elveszíthetik a saját vagyonukat is. Szakértők szerint nem célszerű mindenkit pertársaságba szervezni, mert a károsultak érdekei különbözőek lehetnek. Az első kereseteket néhány héten belül benyújthatják.
Szinte biztos, hogy semmilyen kártérítést nem kapnak a Quaestor károsultjai, hacsak a brókercég nem fizeti vissza nekik a befektetett pénzüket. A Befektetővédelmi Alap megerősítette, hogy tőlük nem számíthatnak kártalanításra a kötvényesek.
Egy könyvvizsgáló a közös kapocs a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a DRB Bankcsoport botrányában – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöke.
Öngyilkosságot kísérelt meg a brókerbotrány egyik letartóztatott vezetője a börtönben. Értesülésünk szerint a Hungária Értékpapír Zrt. egyik vezetőjéről van szó.
Hiába az elmélet, ha nincs gyakorlat
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt szeretné elérni, hogy hosszabb távon a tanterv szerves részévé váljon az alapvető pénzügyi ismeretek elsajátítása, erről a tárca már belső egyeztetést kezdett az oktatási kormányzattal - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A miniszter az egyik középiskolában tartott rendhagyó órát a diákoknak. A pénzügyi alapismeretekről szóló óra előtt kiemelte: szeretnék, hogy tudják, mit jelent brókercégen keresztül részvényt vásárolni, folyószámlát nyitni vagy épp bankban betétet elhelyezni. Elmondta, elméletben jók a lakosság pénzügyi ismeretei, a gyakorlatban azonban már kevésbé, s ezen változtatni kell.
A jegybank jogszabály-változtatásra tett módosító javaslatainak főbb pillérei
• A Magyar Nemzeti Bank megerősítené az ellenőrzési és intézkedési jogosítványát. Gyakoribb ellenőrzések, a magasabb bírságok akár ötszázmillió forintig is terjedhetnének. A külső szakértők díja eljárási költségnek minősülne, így azt a felügyelt vállalatnak kellene állnia.
• A tőkepiac általános biztonsági szintjét megnövelnék. A jegybank szerint megfontolandó az Országos Betétvédelmi Alap és a Befetetővédelmi Alap összevonása a betétesek és a befektetők hatékonyabb védelme érdekében. A tervezet szerint 2016 júliusától nem is tevékenykedhetne olyan függő ügynök a piacon, aki nem rendelkezik a szükséges vizsgával.
• Az ellenőrzési pontokat tovább bővítenék. Az MNB előírná a Keler számára a nevesített alszámlák vezetését, amelynek keretében az ügyfelek a Kelertől is értesülhetnének az értékpapír-állományuk és pozícióik aktuális mértékéről.
• A belső eljárásokra és felügyeleti adatszolgáltatásokra vonatkozó követelmények is változnának. Az MNB külön rendeletben határozná meg egy olyan belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményeket, aki havonta ellenőrizné a befektetési szolgáltatóknál az ügyfélvagyon rendelkezésre állását. A havi ellenőrzésekről szóló jelentést minden esetben el kellene küldeni az igazgatóságnak és az MNB-nek is.