Hiányosságokat tárt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a belső szabályozottság területén, az irányítási eszközök aktualizálásánál, továbbá a kockázatkezelési rendszer és az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával kapcsolatban az Állami Számvevőszék.
Befejezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A szabályszerűségi ellenőrzés a hátralékkezelési és végrehajtási, valamint a kiemelt adózói körben gyakorolt tevékenységre vonatkozóan a 2009. január 1-jétől a 2013. december 31-éig, az Eurofisc rendszerről (az Európai Unió tagállamainak az áfacsalások elleni küzdelemben történő együttműködését támogató nemzetközi adatcsere mechanizmus – a szerk.) a 2011. február 8-tól a 2014. április 30-ig terjedő időszakra terjedt ki – közölte lapunkkal a számvevőszék. Megállapították, nem történt meg az adó- és vámszakmai területeken külön-külön alkalmazott folyószámlarendszerek egységesítése.
Mint ismert, a NAV az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség integrációjával jött létre, és 2011. január 1-jétől kezdte meg működését. A NAV a költségvetés bevételeinek mintegy 71 százalékáért felelős. Az adóhatóság számláin 2012-ben – valamennyi adó- és adójellegű bevételt figyelembe véve – összességében 10 218 milliárd forint nettó bevétel realizálódott.
A korábbi évek zárszámadási ellenőrzéseihez hasonlóan az ÁSZ ezúttal is megállapította, hogy az ellenőrzött időszak végéig nem történt meg a NAV egységes folyószámla-rendszerének kialakítása. A hiányosságok következtében a 2009. évről 2013-ra az adó- és vámszakmai terület által nyilvántartott hátralékállomány 2078,5 milliárd forintról 2260,9 milliárd forintra nőtt, amelynek döntő része – átlagosan a 97,1 százaléka – adószakmai volt. Mindemellett az APEH/NAV a 2009–2013. években évente 232,8-204,0 milliárd forint olyan működői adózói hátralékállományt mutatott ki, amelynek hátralékkezelése érdekében nem tett intézkedéseket. Nem tartották be teljes körűen a törvényi előírásokat 2009 és 2011 között, amik szerint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező háromezer adózót – köztük a kiemelt adózókat – az állami adóhatóság köteles volt rendszeresen, legalább háromévente ellenőrizni.
Az ÁSZ azt is megállapította, hogy az ellenőrzött időszakban a Pénzügyminisztérium, és a Nemzetgazdasági Minisztérium a hátralékkezelési és végrehajtási eljárási, valamint a kiemelt adózói kört érintően ellenőrzést nem végzett. Jelentésében az ÁSZ intézkedési terv készítésére kötelezte az érintetteket, amelynek elkészítésére harminc napot biztosít a törvény.
Mint ismert, a NAV az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség integrációjával jött létre, és 2011. január 1-jétől kezdte meg működését. A NAV a költségvetés bevételeinek mintegy 71 százalékáért felelős. Az adóhatóság számláin 2012-ben – valamennyi adó- és adójellegű bevételt figyelembe véve – összességében 10 218 milliárd forint nettó bevétel realizálódott.
A korábbi évek zárszámadási ellenőrzéseihez hasonlóan az ÁSZ ezúttal is megállapította, hogy az ellenőrzött időszak végéig nem történt meg a NAV egységes folyószámla-rendszerének kialakítása. A hiányosságok következtében a 2009. évről 2013-ra az adó- és vámszakmai terület által nyilvántartott hátralékállomány 2078,5 milliárd forintról 2260,9 milliárd forintra nőtt, amelynek döntő része – átlagosan a 97,1 százaléka – adószakmai volt. Mindemellett az APEH/NAV a 2009–2013. években évente 232,8-204,0 milliárd forint olyan működői adózói hátralékállományt mutatott ki, amelynek hátralékkezelése érdekében nem tett intézkedéseket. Nem tartották be teljes körűen a törvényi előírásokat 2009 és 2011 között, amik szerint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező háromezer adózót – köztük a kiemelt adózókat – az állami adóhatóság köteles volt rendszeresen, legalább háromévente ellenőrizni.
Az ÁSZ azt is megállapította, hogy az ellenőrzött időszakban a Pénzügyminisztérium, és a Nemzetgazdasági Minisztérium a hátralékkezelési és végrehajtási eljárási, valamint a kiemelt adózói kört érintően ellenőrzést nem végzett. Jelentésében az ÁSZ intézkedési terv készítésére kötelezte az érintetteket, amelynek elkészítésére harminc napot biztosít a törvény.
