Gazdaság

A termelőágazatot kell fejleszteni

Glattfelder Béla: fő csapásirány a kis- és közepes vállalkozások bővítése

Az európai uniós források középpontjában a gazdaságfejlesztés áll. A kis- és közepes méretű vállalkozások termelékenységének fokozása és a dolgozók létszámának bővítése lesz a fő csapásirány.

Gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre törekszik a kormány az új uniós pénzügyi ciklusban, ennek középpontjában elsősorban a feldolgozóipar áll – jelentette ki Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára Pilisvörösváron, a 16. Nemzetközi Kőkonferencián. A kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő kormányzati intézkedésekről és tervekről szólva kiemelte: a következő időszak gazdaságpolitikájának fő szempontja, hogy a termelőágazatokat kell fejleszteni az uniós forrásokból. Hangsúlyozta azt is, hogy a következő időszakban alapvetően a kis- és középvállalkozásokat támogatják az uniós forrásokból. Emlékeztetett: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül eddig két pályázatot írtak ki, az egyik a kis- és középvállalkozások kapacitásbővítését támogatja 8,5 milliárd forintos összeggel. Hozzátette: a kapacitásfejlesztési pályázat lesz a gazdaságfejlesztés gerince. Olyan gépek beszerzését támogatják, amelyek révén a vállalkozás nagyobb értéket állít elő, „elvárás, hogy növeljék az árbevételüket, valamint növelni kell a foglalkoztatottak számát is” – mondta Glattfelder Béla, hozzátéve: a beruházásoknál különböző fenntarthatósági követelményeket fogalmaznak meg.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a lehető leghamarabb szeretnének kiírni egy munkahelyteremtő pályázatot, munkahelyenként kétmillió forinttal, amely az úgynevezett szabad vállalkozási zónákban vehető igénybe, vagyis a leghátrányosabb helyzetű településeket érinti.

Az államtitkár kitért a kutatási-fejlesztési támogatásokra is, amivel kapcsolatban megjegyezte: szerinte rossz irány volt, hogy eddig jellemzően nagy összegű programokat támogattak. Hozzátette: szeretné, ha a kutatási és fejlesztések pályázatok maximális értéke ötvenmillió forint körüli szintre csökkenne, így a kis- és közepes vállalkozások jobb eséllyel pályázhatnának.

Homolya Róbert, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa a közbeszerzés területén várható változásokat ismertetve hangsúlyozta: bővül a közbeszerzési piac. A tervezett változások közül kiemelte, hogy úgynevezett normatív alkalmassági követelményrendszert kívánnak bevezetni és megkönnyítik a kis- és közepes vállalkozások indulását a közbeszerzési eljárásokban. Fontosnak nevezte, hogy a jövőben a gazdaságilag legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlat legyen a győztes. Várhatóan 2016 végétől teljesen elektronikus közbeszerzési rendszert vezetne be a kormány.