Gazdaság

Még jobban teljesít a gazdaságunk

Kiemelkedően szerepel Magyarország az Európai Unió tagállamai közül

Gyorsabban, 3,6 százalékkal nőtt tavaly a magyar gazdaság. Ezt az előzetes adatok alapján sem gondolták a szakértők. Ezzel az eredménnyel Magyarország gazdasági növekedése elérte a válság előtti szintet.

Még az előzetesen közölt 3,5 százalékosnál is nagyobb mértékben, 3,6 százalékkal nőtt a GDP az előző évihez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett második becslése szerint. A múlt év negyedik negyedévében 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérve, és 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A 3,6 százalékos GDP-növekedéshez 1,3 százalékkal járult hozzá a feldolgozóipar, 1,1 százalékponttal a szolgáltatások, 0,5-0,5 százalékponttal pedig az építőipar és a mezőgazdaság.

A negyedik negyedévben mind a feldolgozóipar, mind az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye is jelentősen javult – derült ki a KSH jelentéséből. A feldolgozóiparban hozzáadott érték a negyedik negyedévben 5,5 százalékkal nőtt. Az építőipar 13,6 százalékos növekedésében jelentős szerepe volt az első félévi alacsony bázisnak, de a negyedik negyedévi 6,2 százalékos növekedés már az egy évvel korábbi, 10,2 százalékos alapra vetült rá. A mezőgazdaság negyedik negyedévi 12,1 és egész éves 12,6 a második jó évet jelzi az ágazat számára, amely 2013-ban is 15,1 százalékos növekedést produkált. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása a negyedik negyedévben két, az év egészében 1,6 százalékkal nőtt, gyorsabban  az előző negyedévi 1,1 és egész 2013-as 0,2 százaléknál.

A GDP-ben együttesen szereplő áru és szolgáltatás-kereskedelemben az export és az import egyformán 9,4 százalékkal nőtt.

Az ipar GDP-hez való hozzájárulását a jelenlegi huszonkettőről harminc százalékra növelné 2030-ra a kormány – mondta Glattfelder Béla, a Nem­zet­gazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Kiemelte: a gazdasági teljesítménynövekedésnek nem szabad az energiafelhasználás ugrásszerű növekedésével együtt járnia.

Az NGM a GDP- és az ipari adatokra hivatkozva azt közölte, 2013-ban megindult az elmozdulás egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. Az utóbbi negyedévekben ez a pozitív trend tartóssá vált. A tavalyi adatok tükrében elmondható, hogy a 2015-ös év gazdasági kilátásai érdemben javultak a korábbiakhoz képest. Mindez azt jelenti, hogy a növekedés meghaladhatja az idei évi költségvetés tervezésekor feltételezett 2,5 százalékos mértéket. A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő növekedési adatok, valamint a csökkenő hiány és államadósság jelzi, hogy idén a hitelminősítőknek javítaniuk kell besorolásunkon.

A K & H Bank és az Erste Bank elemzői 2,5, az ING szakértője 2,8 százalék körüli bruttó hazai termék, vagyis GDP-növekedést várnak az idén. A tavalyi adatokkal kapcsolatban kiemelték: a beruházások, az ipar és a szolgáltatások húzták a bővülést.

A termelési oldal egységes képet mutatott egész évben, hiszen végig meghatározó szerepe volt az ipari termelésnek, a szolgáltatásoknak, illetve a mezőgazdaságnak.


Csak az észtek és a svédek előztek meg
7ograf
Tavaly az utolsó negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az Európai Unió tagállamainak közösen számolt bruttó hazai összterméke a tavalyi harmadik negyedéves 0,3 százalékos növekedés után. A tavalyi negyedik negyedévben a fogyasztás 0,5, a tőkeberuházások mértéke 0,4 százalékkal emelkedett, az export 1,3, az import 0,8 százalékkal nőtt. A tagállamok közül a negyedik negyedévben Észtországban, Svédországban és Magyarországon volt a leggyorsabb a gazdasági növekedés üteme, legrosszabbul Ciprus, Görögország, Ausztria és Finnország teljesített.