A következő években a közlekedésfejlesztést a gazdaság élénkítésének, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelésének szolgálatába állítjuk. Ezért a gyorsforgalmi utak megyeszékhelyekig vagy az országhatárig még hiányzó szakaszainak kiépítése az elsődleges feladat – jelentette ki Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, aki a megyei matricarendszerrel kapcsolatosan aláhúzta: idén január–februárban több mint 2,1 millió matricát adtak el, nyolcszázezerrel többet, mint a tavalyi év első két hónapjában. Pont ennyi, nyolcszázezer darab kelt el a megyei matricákból, és már most rekordmennyiséget, kétszázhatvanezer darabot adtunk el országosan az éves matricából – nyomatékosította.
Becsey Zsolt: Rekordmennyiségű autópálya-matrica fogyott országszerte (Fotó: Kövesdi Andrea)
– A kormány tervei szerint az új uniós költségvetési időszakban több száz milliárd forint juthat közlekedésfejlesztésre. Mi áll a fókuszban: autópályaépítés vagy vasútfejlesztés?
– A következő években a közlekedésfejlesztést a gazdaság élénkítésének, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelésének szolgálatába állítjuk. Közúton ezért a gyorsforgalmi utak megyeszékhelyekig vagy az országhatárig még hiányzó szakaszainak kiépítése az elsődleges feladat. Békéscsaba, Szombathely, Sopron, Szolnok, Salgótarján, Kaposvár és Eger magas szintű bekötését tervezzük. Megépülnek az M3, M4, M6 autópályák, az M2, M30 és M85 autóutak országhatárig tartó szakaszai, autópályává fejlesztjük és így biztonságosabbá tesszük az M15-öst és az M70-est. Dolgozunk az M8-as szentgotthárdi és az M60-as ormánsági szakaszának tervein is. A korábbiaknál gyorsabb ütemben fejlesztjük a vasúti közlekedést. Hatvanon és Miskolcon át egészen Nyíregyházáig, Kelenföldtől Százhalombattán, Pusztaszabolcson és Dombóváron át Gyékényesig, Biatorbágy és Tata, Debrecen és Püspökladány között tervezünk korszerűsítéseket. Folytatjuk a dél-balatoni vonal felújítását Szántód-Kőröshegy után is, a GSM-R vasúti kommunikációs rendszer kiépítését, újabb korszerű elővárosi motorvonatokat szerzünk be.
– Juthat-e dotáció a Budapestet elkerülő teherfolyosóra, a fejlődő elővárosi közlekedésre?
– A közösségi közlekedés leginkább az elővárosi forgalomban jelent vonzó alternatívát az egyéni megoldásokkal szemben. Az infrastruktúra-fejlesztésekkel és járműbeszerzésekkel ezért éppen itt szeretnénk a leginkább megerősíteni a közszolgáltatások versenyképességét. A korábbiakhoz képest nagyobb arányú lehetőséget kaphatnak a vidéki nagyvárosok, a fővárosi mellett például a debreceni, szegedi és szombathelyi agglomerációban is fejlesztjük a vasúti közlekedést. A déli összekötő híd felújítását beterveztük. A V0-ás vasúti körgyűrű finanszírozásáról még zajlanak az egyeztetések a kínai féllel.
– Mi az, ami már biztosan megépül akár brüsszeli pénzek nélkül is?
– Egyes, megyeszékhelyek vagy kiemelt gazdasági térségek jobb elérhetőségét szolgáló útszakaszok megépítésére nem kaphatunk uniós támogatást, mert azok nem részei a nemzetközi közlekedési folyosóknak. A kormány ezeket a közlekedés- és gazdaságfejlesztési szempontból is indokolt beruházásokat így teljes egészében hazai költségvetési forrásból tervezi megvalósítani. A kormányhatározatban nevesített projektek Sopron, Szolnok, Békéscsaba magas szintű útkapcsolatának kiépítését, Ózd, Debrecen, Győr és Esztergom közúti kapcsolatrendszerének fejlesztését szolgálják. A beruházások előkészítésére és kivitelezésére 2015 és 2020 között az adott évi költségvetésben meghatározott mértékű, összesen 750 milliárd forintnyi forrást kell elkülöníteni. A fejlesztések fedezete a gazdaság teljesítőképességének függvényében akár korábban előteremthető lehet. A kiemelt útszakaszok így a kormányhatározatban rögzített 2020 végi határidő előtt is megépülhetnek. A kivitelezés a 471. főúton és az M44 Tiszakürt–Kondoros szakaszán már idén megindulhat.
– Immár két hónapja annak, hogy megkezdődött a megyei matricaértékesítés. A januári tesztüzemmód véget ért, melyek a februári adatok alapján leszűrhető tapasztalatok?
– A változtatások alapvető célja az volt, hogy országosan egységes feltételekkel, a korábbinál több autós számára olcsóbban tegyék elérhetővé a gyorsforgalmi utakat. Az átalakítás eredményessége több üzemeltetési tapasztalat birtokában fél-egy év után mérhető fel. Az értékesítési adatok azonban biztatók: idén január–februárban több mint 2,1 millió matricát adtunk el, nyolcszázezerrel többet, mint a tavalyi év első két hónapjában. Pont ennyi, nyolcszázezer darab kelt el a megyei matricákból, és már most rekordmennyiséget, 260 ezer darabot adtunk el országos éves matricából. Az új keretek tehát valóban a gyorsforgalmi utak gyorsabb, kényelmesebb, biztonságosabb és a településeket tehermentesítő használatára ösztönzik az autósokat.
Miniszteri biztossá nevezték ki Vitézy Dávidot
A közösségi közlekedési szolgáltató cégek, különösen a Volán-társaságok működésével kapcsolatos, jövőbeli lehetséges irányokat tartalmazó koncepció kidolgozására miniszteri biztossá nevezte ki február 1-jétől július 31-ig Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ volt vezérigazgatóját Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Az erről szóló utasítás a Hivatalos Értesítőben jelent meg – írja az MTI. A miniszteri biztos feladatkörébe tartozik a közösségi közlekedési közszolgáltatások hatékonyabb összehangolása érdekében szükséges intézkedések feltérképezése.
(HE)
