A jövő héttől kezdődően minden devizahiteles ügyfél számára kézzelfoghatóvá válik, hogy a bankoknak vissza kell adniuk a tisztességtelen, egyoldalú szerződésmódosításból és az árfolyamrésből származó bevételüket – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annak kapcsán, hogy a pénzügyi intézményeknek március elsejétől meg kell kezdeniük az elszámolást devizahiteles ügyfeleikkel.
Varga Mihály (Fotó: Kövesdi Andrea)
Az Alkotmánybíróság januári döntése kimondta, hogy a bankok elszámoltatásáról szóló törvény összhangban van az alaptörvénnyel, ezért jogi kifogásokkal nem kerülhető meg a végrehajtása – jelentette ki tegnap Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a devizaalapú fogyasztói jelzáloghitelek kivezetésével mintegy 3600 milliárd forint hitelt forintosítottak, amivel közel félmillió család otthonát védte meg a kormány a szélsőséges és előre nem kiszámítható árfolyamváltozásoktól. A deviza- és forinthitelekkel kapcsolatos elszámolás a hitelintézeteknél 2,4 millió, a pénzügyi vállalkozások ügyfeleivel együtt hárommillió szerződést is érinthet. Ez hatalmas logisztikai és technikai feladatot jelent a pénzügyi intézményeknek, van olyan nagybank, ahol számításuk szerint 16 tonnát tesz ki az elszámolólevelek súlya. A bankok felkészültek a feladat megvalósítására – mondta.
A jelzálogalapú devizahiteleseknek március 2. és április 30. között kell megkapniuk a pénzintézet tájékoztató levelét az elszámolás és a forintosítás részleteiről, míg a nem jelzálogalapú hitelek felvevői az elszámolásról kapnak majd tájékoztatást – ismertette Varga. Azok az ügyfelek, akik korábban éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, márciusban kérhetik, hogy részükre a hitelező elszámolást készítsen. A többi esetben az elszámolás automatikus, nem szükséges az ügyfélnek kezdeményeznie – írta az MTI.
Varga elmondta, az első körben a devizahitelesek kapják meg a tájékoztató levelet, azok is, akiknek 2009 júniusa után járt le a kölcsönszerződésük. Az elszámolásról azok is kapnak értesítést, akiknek már felmondták a hitelét, és nem a pénzintézetnek, hanem a követeléskezelő cégnek tartoznak. Ők az utóbbitól kérhetik vissza a tisztességtelenül felszámított díjakat.
Hangsúlyozta, a levelekből világosan ki kell derülnie, hogy az elszámolásból az ügyfélnek mennyi pénz jár vissza, vagy mennyit írnak jóvá tartozásából. A jogszabály kötelezi a pénzügyi intézményeket arra, hogy a tájékoztató leveleket az átlagpolgár számára is érthetően fogalmazzák meg. A levélnek tartalmaznia kell, hogy az elszámolás után mennyi marad a hitelből, milyen kamattal, futamidővel és törlesztőrészlettel kell fizetni a tartozást. A lezárt hitelek esetében a visszafizetést pénzben, a még élő szerződéseknél pedig a törlesztőrészletek csökkentésével kell teljesíteni. Kifejtette, a szaktárca számításai szerint a visszatérítés átlagos mértéke 25 százalék lesz, a gyakorlatban tíz-negyven százalék között alakulhat attól függően, hogy mikor, milyen árfolyamon vették fel az adósok a hitelt.
Ha az ügyfél vitatja az elszámolást, a kézbesítéstől számított harminc napon belül panaszt tehet a pénzügyi intézménynél, amely a panasz beérkezését követő hatvan napon belül köteles válaszolni. Elutasítás esetén az ügyfél harminc napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület ingyenes eljárását kérheti.
