A bruttó átlagkereset a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a megfigyelt nonprofit szervezetek körében 234 400 forint volt január–októberben, ami 2,9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest – közölte lapunkkal tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők szerint marad a kedvező trend.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 500 forintot tett ki, és ugyancsak 2,9 százalékkal emelkedett. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 300 forintra becsülhető – írta a KSH. Októberben a havi bruttó átlagkereset 237 539 forintot, a nettó – családi kedvezmény nélkül – 155 587 forintot tett ki, 3,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak száma októberben elérte a 2,839 milliót, 4,3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az első tíz hónapban 2,816 millió volt, ami ötszázalékos növekedés tizenkét hónap alatt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a távirati irodának azt mondta, a jelentős ütemű bérnövekedés mögött ott van a munkahelyek számának növekedése és a gazdaság jó teljesítménye. A megtermelt jövedelem, az elért nyereség teszi lehetővé azt, hogy a munkaadók többet tudjanak fordítani a munkavállalók jövedelmi helyzetének javítására. A bérek növekedése jövőre is folytatódik, a kormány intézkedései alapján a közszférában jelentős béremelés várható a pedagógusok, illetve a fegyveres és rendvédelmi dolgozók esetében – ismertette Varga Mihály.
Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője azt mondta: jövőre három százalék körüli nettó bérnövekedéssel számol a bank, a tervezett átlagos infláció mértékét is figyelembe véve a reálbér-növekedés két százalék lehet. Hozzátette: ez még mindig pozitív, hiszen a fogyasztás ebből tovább bővülhet, igaz az ideinél valamivel kisebb mértékben. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője az MTI-vel azt közölte: a javuló foglalkoztatás és az emelkedő keresetek várhatóan a háztartások élénkebb fogyasztását eredményezik a következő hónapokban is. A kedvező hatást pedig fokozhatja a jövő év elején a devizahitelesekkel történő elszámolás, a törlesztőrészletek csökkenése, illetve az üzemanyagárak esésével kialakuló „piaci alapú rezsicsökkentés” is. A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelte: 22 hónapja tart a keresetek vásárlóértékének emelkedése. A versenyszférában – a legalább öt embert alkalmazó vállalkozásoknál - tekintélyes mértékű, 53 ezres létszámbővülés volt októberben egy év alatt. A versenyszférában megvalósított béremelések mellett a kormány intézkedéseinek meghatározó szerepe van a reálbér növekedésében.
Szárnyalt az internetes kereskedelem
Gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése októberben, a bolti értékesítés volumene 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a szeptemberi 4,5 százalékos emelkedés után a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – jelentette a KSH. Októberben főképp a nem élelmiszer-kiskereskedelem és az üzemanyag-kereslet gyorsult fel éves összevetésben, előbbinél 6,6, míg utóbbinál 6,5 százalékkal nőttek az eladások. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma októberben folyó áron 811 milliárd forint volt, 42 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A KSH szerint folytatódott a bővülés a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben, itt 41,3 százalékkal nőttek az eladások.
Emelkedhet jövőre a minimálbér
Továbbra sem született megállapodás a szociális partnerek között a jövő évi bérekről, miután a kormány még nem válaszolt a szakszervezeteknek a nyitva maradt kérdésekre. Modori László helyettes államtitkár a jövő évi minimálbérekről elmondta: a megállapodástervezet már elkészült. Czomba Sándor államtitkár szerint a kérdés a kormányülés hétfői napirendjén szerepel. A minimálbér 3500 forinttal bruttó 105 ezerre, a garantált bérminimum 4000 forinttal, bruttó 122 ezerre nőhet jövőre.
