Modern vasút Belgrád–Budapest között

Nikola Gruevszki macedón, Aleksandar Vucic szerb, Li Ko-csiang kínai és Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszámol a sajtónak az országok közötti sikeres megállapodásokról (Fotó: MTI - Miniszterelnöki Sajtóiroda - Burger Barna)

Kína biztosítja a pénzügyi fedezetet, amely a beruházás összértékének 85 százaléka. Az összérték 725 milliárd forint. A magyar miniszterelnök Belgrádban arról is tárgyalt, hogy a hazai vállalatok milyen területen és miként tudnának hangsúlyosabban részt venni a szerb piacokon.

Az Európai Unió és Kína közötti együttműködés legfontosabb pillanatához érkeztünk el azzal, hogy aláírtuk a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal kiépítéséről szóló megállapodást – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök Belgrádban a dokumentum aláírását követően. A gyorsvasút megépítéséről szóló megállapodást Magyarország, Szerbia, Kína és Macedónia kormányfője látta el kézjegyével.

Orbán Viktor kiemelte, ez a megállapodás túlmutat önmagán, mert így „sikerül megmutatnunk, hogy mi az a mód, milyenek azok a programok, amelyeken keresztül Kína és az EU képes lesz a következő évtizedekben kölcsönös előnyöket nyújtó módon együttműködni”. Li Ko-csiang kínai kormányfő elmondta, hazája legfontosabb kereskedelmi partnere az unió, a vasútvonal megépítését követően pedig tovább bővülhetnek a gazdasági kapcsolatok. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is az országok és az ott élő emberek közötti kapcsolatok javítását emelte ki. Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a régió, de Európa és Kína szempontjából is jelentős projektről van szó. Megváltoztatja majd az áruk és az emberek mozgását, és nagy hatással lesz a gazdaságra, a vállalatokra és az emberekre is.

Az aláírást követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertette a részleteket. Elmondta, hogy a Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonal kiépítéséhez 334 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, illetve korszerűsíteni, mert az összesen 374 kilométeres szakasz szerbiai részén negyven kilométert már modernizáltak. A mostani megállapodás értelmében a szerb, a magyar és a macedón vasúttársaságnak rövid határidővel közösen kell összeállítania egy végrehajtási ütemtervet, míg a megvalósíthatósági terv elkészítését Kína vállalta magára. „Az előzetes egyeztetések és a megállapodás értelmében a kínai fél biztosítja a pénzügyi fedezetet ehhez a beruházáshoz, előreláthatólag a beruházás összértékének 85 százalékára vonatkozó hitelajánlatot fogunk kapni” - részletezte. A hitel feltételei attól függnek, hogy milyen mértékű lesz a kínai, illetve ennek megfelelően a magyar és szerb vállalati részvétel a beruházásban. A 2,89 milliárd dolláros (725 milliárd forintos) beruházásról egy évvel ezelőtt a bukaresti Kelet-Közép-Európa (KKE)–Kína csúcstalálkozón tárgyaltak a felek először – mondta Szijjártó. A tranzitútvonal kiépítését követően nőhet a Kínából Európába szállított árumennyiség – részletezte a külgazdasági és külügyminiszter –, ennek mértéke azonban attól függ, hogy „a pireuszi kikötőben jelenleg zajló kapacitásbővítési munkálatok milyen ütemben haladnak, és a kínai társaságok milyen mértékben növelik majd a görög kikötőkbe behajózandó termékeknek a mennyiségét”.

A belgrádi KKE–Kína-csúcs­talál­kozón tegnap szó esett egyéb gazdasági, mezőgazdasági, vállalkozási és rendőrségi együttműködési lehetőségekről is. Orbán Viktor és a szerb kormányfő, Aleksandar Vucic főként arról tárgyalt, miként tudnának a magyar vállalatok erősebben jelen lenni a szerb piacokon. Orbán Viktor elismeréssel szólt a szerb kormányfő pénzügyi konszolidációra vonatkozó bátor intézkedéseiről, és kiemelte, hogy ez óriási lehetőség Szerbia számára, mert így „visszatérhet a helyes útra”, a sikeres országok útjára.

Elavult technológia

Az óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tévő pályán a vonatok menetideje kevesebb mint a felére csökkenhet. A négyszáz kilométeres távot a vonatok jelenleg nyolc óra alatt teszik meg, ami a 19. század sebességnek felel meg. Összehasonlításképpen: a Szabadka–Belgrád utat - ami a táv felét jelenti – az 1880-as évek végén 3 óra 15 perc alatt tette meg a vonat, ami egyenlő a mostani menetidővel, míg 25 évvel ezelőtt alig néhány perccel tartott tovább az út két óránál.

Újabb fejlesztések

Tegnap átadták a korszerűsített vasúti pályát Gyomaendrőd és Békéscsaba között. A beruházás a Budapest–Lőkösháza vasútfejlesztési programban valósult meg, 38,9 milliárd forintból. A pálya hossza 32,2 kilométer. Az átadott szakasz az európai vasúthálózat része, a térség bekerült az európai vasúti vérkeringésbe. A 2014–2020-as uniós fejlesztési időszakban folytatódik Romániában és Aradig kiépül a korszerű pálya, amelyen óránként 160 kilométer sebességgel közlekedhetnek a vonatok.