A fogyasztói hitelek elszámolása után a törlesztőrészletek átlagosan 25 százalékkal csökkennek, azonban nagy lesz a szórás, az ügyfelek 99 százalékának öt-negyven százalék között csökken a törlesztőrészlete.
A devizahitelek elszámolása során a tehercsökkenés arányosan igazodik az elmúlt hat év tehernövekedéséhez. Akinek a havi törlesztőrészlete az átlagnál jobban emelkedett, az most az átlagnál nagyobb, 25-40 százalékos csökkentésben részesül. Akinek viszont az átlagnál kevésbé emelkedett a törlesztőrészlete, annak a tehercsökkenése várhatóan 5–25 százalék között lesz. Az ügyfelek 99 százalékának öt-negyven százalék között csökken a törlesztőrészlete – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a szövetség és a Magyar Nemzeti Bank közös tegnapi sajtóbeszélgetésén – írta az MTI.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke elmondta, január elsejétől bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészletek számítására vonatkozó szabályozást, és ugyanettől a hónaptól fix árfolyamon számítják majd ki a törlesztőrészleteket. Kiemelte, alapesetben a fennálló tőketartozást csökkentik, a már megszűnt hitelszerződéseknél az elszámolási összeget visszautalják, a késedelmes törlesztőknél pedig az elszámolás során először a késedelmes összeget levonják a visszautalandó pénzből. Jelezte, a nem teljesítő hitelek esetében, ha a banki könyvekben van a hitel, akkor sor kerülhet az elszámolásra és a forintosításra. Ha a követelés már követeléskezelőnél van, akkor a követeléskezelőtől kell kérni az elszámolást. Elhangzott, hogy az árfolyamgátas ügyfeleknél a januárban esedékes törlesztőrészletet fixálják, és ez az összeg marad fenn az eredeti árfolyamgát-konstrukció végéig. Az esetleges többlet továbbra is a gyűjtőszámlára kerül, s innen „küldik vissza” a hatvan hónap leteltével a tőkeszámlára. Ekkor életbe lép az, hogy az így megemelkedő törlesztőrészlet nem lehet magasabb, mint az eredeti törlesztés 115 százaléka - ha ez nem valósulhat meg, a futamidő hosszabbodik meg.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke elmondta, január elsejétől bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészletek számítására vonatkozó szabályozást, és ugyanettől a hónaptól fix árfolyamon számítják majd ki a törlesztőrészleteket. Kiemelte, alapesetben a fennálló tőketartozást csökkentik, a már megszűnt hitelszerződéseknél az elszámolási összeget visszautalják, a késedelmes törlesztőknél pedig az elszámolás során először a késedelmes összeget levonják a visszautalandó pénzből. Jelezte, a nem teljesítő hitelek esetében, ha a banki könyvekben van a hitel, akkor sor kerülhet az elszámolásra és a forintosításra. Ha a követelés már követeléskezelőnél van, akkor a követeléskezelőtől kell kérni az elszámolást. Elhangzott, hogy az árfolyamgátas ügyfeleknél a januárban esedékes törlesztőrészletet fixálják, és ez az összeg marad fenn az eredeti árfolyamgát-konstrukció végéig. Az esetleges többlet továbbra is a gyűjtőszámlára kerül, s innen „küldik vissza” a hatvan hónap leteltével a tőkeszámlára. Ekkor életbe lép az, hogy az így megemelkedő törlesztőrészlet nem lehet magasabb, mint az eredeti törlesztés 115 százaléka - ha ez nem valósulhat meg, a futamidő hosszabbodik meg.
