Magyarországnak új gázellátási útvonal után kell néznie, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn lefújta a Déli Áramlat gázvezeték megépítését. Az új lehetőségek között szerepel az azeri vagy az amerikai gáz, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap.
Moszkva is előállt egy új tervvel: egy görögországi elosztó központba juttatná el az Európai Unióba szánt gázt, s onnan szabadon vásárolhatna bármely állam – Barta Judit energiapiaci szakértő szerint ezt a Brüsszelnek nyújtott békejobbként kell értelmezni.
Kulcsfontosságúvá vált a görög-bolgár–román–magyar gázfolyosó kialakítása miután a Nabucco és a Déli Áramlat is bedőlt – mondta a távirati irodának a tegnap este Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke. Szijjártó Péter szerint is el kell gondolkodni az új ellátási útvonalakon. A külgazdasági és külügyminiszter tegnap lehetőségként említette az Azerbajdzsánból egy déli gázfolyosón vagy az Egyesült Államokból cseppfolyósított formában, hajón érkező földgázt, ugyanakkor mindkettőhöz nagy fejlesztések szükségesek. A projekt hazai szakaszában részt vevő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai igazgatója, Harmati György tegnap közölte, az orosz visszalépés nem befolyásolja a vállalat hosszú távú terveit.
„Nem gondolnám, hogy puszta fenyegetőzés lenne Putyin orosz elnök részéről a Déli Áramlat lefújása” – mondta a Magyar Hírlapnak Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezetője arra a felvetésre, hogy egyes szakértők blöffnek tartják a hétfői bejelentést.
Magyarország ugyan már felkészült az idei télre, de az orosz döntés megnövelte a hosszabb távú gázellátási kockázatokat. Egyfelől az orosz-ukrán gázkonfliktus miatt, ami az elmúlt évtizedben több alkalommal okozott nagy gondot – figyelmeztetett Barta Judit, s hozzátette: az ukrajnai gázhálózat elavult állapota is problémák forrása lehet a későbbiekben. Azért is rossz hír a beruházás meghiúsítása, mert vélhetően jelentős tranzitbevételtől esik el. A Déli Áramlat ugyanis az ausztriai baumgarteni elosztó központban érne véget, szomszédunk pedig nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a térség meghatározó gázközpontját alakítsa ki – mondta a szakértő, de szerinte jó oldala is van a fejleményeknek. Az elmúlt években a gázhálózaton és -tárolókon végrehajtott fejlesztésekre így biztosan nagy szükség lesz, a nagyobb kihasználtság eredménye pedig, hogy hamarabb megtérülnek a befektetések.
A hétfői bejelentés megkönnyebbülés a projekt ellen Brüsszelnél évek óta lobbizó Kijev számára – értékelte a fejleményeket az ukrán sajtó, hozzátéve, hogy Moszkva most Törökország felé szeretne kerülni. Ahogyan azt az orosz elnök közölte: mivel a Fekete-tenger aljára fektetendő vezeték így nem futhat be Várnába, lehetséges, hogy Törökországban ér majd partot. A tervek szerint Oroszország legfeljebb évi hatvanötmilliárd köbméter földgázt küldene az új célponthoz, ahonnan annak nagy részét, ötvenmilliárd köbmétert Görögországon át továbbítanák az Európai Unió tagállamaiba.
Barta Judit szerint azonban egyelőre nincs megfelelő infrastruktúra Görögországban ahhoz, hogy ilyen terhet elviseljen. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy az orosz Gazprom gázipari óriás az exportra szánt tüzelőanyagot egy ottani gázelosztó központba irányítaná, ahonnan bárki vásárolhat: Moszkva tulajdonképpen így nyújt békejobbot Brüsszelnek .
Vlagyimir Putyin személyes vereségeként értékelte a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német napilap tegnap az orosz döntést, s kiemelte, hogy a Déli Áramlat az orosz „energia-külpolitika” központi fontosságú eleme volt, amelyet az unió kezdetektől kifogásolt. A beruházás konstrukciója ugyanis ütközik az unió harmadik energiacsomagjával, amely kimondja, hogy egyazon vállalat nem lehet gáztermelő, értékesítő és elosztó, a Gazprom pedig ez esetben mindhárom funkciót betöltené. Ugyan konkrétan Bulgárián akadt el a projekt, mivel Szófia nem adta ki a szükséges engedélyeket, de a konfliktus voltaképpen Brüsszel és Moszkva között áll. A német lap megjegyezte: a bolgár elnök egy interjúban kiemelte, hogy „Oroszország nagy hibát követ el”, amikor „alábecsüli az Európai Bizottságot”.
Komolyan kell venni Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök európai uniós elkötelezettségét is, hiszen Bulgáriának nagy szüksége lett volna a Déli Áramlatra (mind ellátásbiztonsági szempontból, mind pedig a tranzitbevételek miatt), s mégis leállította a beruházást – igaz, nem volt sok esélye a Brüsszel elleni harcban.
Emelné az olaj tranzitdíját Ukrajna
Az Ukrajnán áthaladó, Oroszországból Európa felé nyersolajat szállító Barátság vezeték tranzitdíját kilenc százalékkal emelné Kijev – írta tegnap az ukrán sajtó egy energetikai minisztériumi forrásra hivatkozva. A neve elhallgatását kérő tisztviselő azt is elmondta, hogy Kijev a díjat a jövőben euróban szedné be. A lépés oka az, hogy a Barátság olajvezeték Belaruszon át vezető északi szakaszán Minszk szintén hasonló változtatást fontolgat: jóval nagyobb mértékben, tizenöt százalékkal növelné a tranzitdíjat. Ez utóbbi információt az orosz energiaügyi minisztérium részben megerősítette, ugyanakkor annak mértékről nem közölt semmit. A döntés komolyan érinti a magyar Molt, mert a Barátság kőolajvezeték déli ága elsősorban a magyar olajtársaság hazai és szlovákiai finomítóiba szállít csehországi célpontja mellett orosz nyersolajat.
