A légitársaság egykori dolgozói több pertársaságot is alakítottak, azzal a céllal, hogy állapítsák meg a Malév tulajdonosának felelősségét, mert ez lehet az alapja a későbbi kártérítési pernek. Ugyanis csak így tudják a hitelezők fennmaradó követeléseiket behajtani. Minderről Demeter Csaba, a Hunalpa Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete elnöke beszélt lapunknak.
Demeter Csaba: A megmaradt gépre még nincs vevő (Fotó: Csudai Sándor)
– Hol tart a Malév felszámolása?
– Még 2012. február 14-én indult el a légitársaság felszámolása. A Malév stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalat volt, s ennek értelmében a felszámolásnak kétszázhetven nap alatt le kellett volna zárulnia. Ugyanakkor ez az eljárás még tart, mert egy ekkora légitársaságot ennyi idő alatt fizikai képtelenség felszámolni. Ma ott tartunk, hogy több mint két és fél év elteltével tudott a felszámoló részben kifizetést kezdeményezni idén november 13-án.
– Kik kapták meg eddig a követelésüket?
– A Bérgarancia Alap 2012-2013-ban adott lehetőséget egy kisebb összegű elszámolásra. A kifizetések másik része a felszámolásból, a kintlévőségek behajtásából történt. Nagyjából 95 százalékos hatékonysággal hajtotta be ezeket a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. embere. A Malév a megállásakor csaknem 170 milliárdos hitelezői követelést vett nyilvántartásba. Most bruttó 2,2 milliárd forintot fizettek ki a volt dolgozóknak, ugyanakkor több mint egymilliárd folyt be ebből az összegből járulék formájában az államkasszába, azaz csak a maradék 1,1 milliárd maradt a dolgozóké.
– Mit jelent mindez egy exmaléves munkavállalóra lebontva?
– Az ezer dolgozóra vetített kifizetési átlag az ötven százalékot érte el, de ebben benne van a Bérgarancia Alapból származó pénz is. Ám a kifizetés nem egységes. Azoknál, akik többet kerestek, nem érte el az ötven százalékot, akiknek alacsonyabb volt a bérük, azoknak több jutott. Egy példát mondanék: ha valakinek tízmillió forintos követelése volt a Malévval szemben, az egyszer a Bérgarancia Alapból kapott mintegy másfél millió forintot. A fennmaradó 8,5 milliónak most novemberben pedig a 34 százalékát fizették ki, ami valamivel több mint 2,8 millió forintot jelent. Ez összesen a bruttó követelés negyven százalékát teszi ki.
– Aki a száz százalékra pályázik, annak mi lesz a különbözetével?
– A felszámolásból több utalás már valószínűleg nem lesz. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy több mint hárommilliárd forinttal tartoznak a Malévnak állami cégek, alapítványok, egyetemek és minisztériumok. Ezek közül például a Külügyminisztériumnak a mintegy kilencvenmillió forintos tétele az egyik.
– Nincs már több eladható vagyoneleme a Malévnak?
– Ott áll a Bombardier CRJ–200-as repülőgép és több alkatrész, amelyeket több alkalommal meghirdettek, de vevő még nem akadt rájuk.
– Mi lett a légitársaság balatonlellei üdülőjével?
– Elkelt, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rajta levő jelzáloga miatt az összes pénz az adóhatósághoz került, így a felszámolónak bevételt nem hozott.
– Hogyan tovább?
– A felszámolásból jelentős kifizetésre csak akkor lehetne számítani, ha a felsorolt állami cégek végre fizetnének.
– Van-e jogi lehetősége önállóan egy volt dolgozónak?
– Van, de csak a Malév tulajdonosával szemben, amely maga az állam. A dolgozók tavaly több pertársaságot is létrehoztak. A legnagyobb, amelyet a Hunalpa szervezett, tavaly május 21-én adta be keresetét a bíróságra, s decemberben volt az első tárgyalás, azóta több fordulóra is sor került. Végül a bíróság az összes csoportot egy nagy pertársasággá alakította, és most ennek keretében folyik tovább az eljárás. Ha ebben a jogi eljárásban megállapítja a bíróság az állam felelősségét, az alapja lesz a későbbi kártérítési pernek. S ebből lehet majd az összes fennmaradó – nem csak dolgozói – követelést behajtani.
