Mostantól semmi sem akadályozhatja a banki elszámolást

Az MNB több rendeletben rögzíti a részletszabályokat. Ezek az elszámolás módszertanát, a pénzügyi teljesítés határidejét, valamint a fogyasztók tájékoztatásának előírásait tartalmazzák. Így az ügyfelekkel való elszámolás jogszabályi háttere teljessé vált.

Megindult a fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelen szerződéses kikötéseivel kapcsolatos elszámolás a 2014. november 8-án hatályba lépett, az elszámolás alapmódszertanát rögzítő MNB-rendelettel. Mivel az Országgyűlés 2014. november 25-én több helyen módosította az elszámolás kereteit meghatározó törvényt, ezért szükséges volt az első elszámolási rendelet ennek megfelelő aktualizálása és a módszertan kidolgozása. Ezzel egy időben a PST elfogadott három további, az elszámolás gyakorlati megvalósítását lehetővé tevő rendeletet is.

A második elszámolási rendelet szabályozza a késedelemmel, kedvezménnyel érintett szerződéseket, valamint az árfolyamgátra, végtörlesztésre, áthidaló kölcsönre, illetve a Nemzeti Eszközkezelőre vonatkozó speciális előírásokat. Így már biztosítva van, hogy a fogyasztói túlfizetéseket maradéktalanul elszámolhassák.

A harmadik rendelet szabályozza azt a becslési módszertant, amelyet a végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézményeknek kell alkalmazniuk, amennyiben nem áll rendelkezésükre elegendő adat az általuk kezelt fogyasztói kölcsönszerződésekről az elszámolás végrehajtásához. A 2015. február 1-jei elszámolási fordulónap után a tájékoztatás kézbesítését követő harminc munkanapon belül az elszámolásokat anyagilag is rendezniük kell a pénzügyi intézményeknek, legkésőbb 2015. szeptember végéig.

A negyedik MNB-rendelet előírja, hogy a pénzügyi intézmények részesítsék megfelelő tájékoztatásban a fogyasztókat. Ez tartalmazza az elszámolás eredményéről, valamint a „fair” kamatozás és a forintosítás kapcsán felvetődő szerződésmódosításról szóló tájékoztatások tartalmi, alaki és formai követelményeit.

Vigyázat az agresszív hirdetésekkel!

Az ünnepi kiadások fedezését sokan fogyasztási hitelek felvételével oldják meg. Ez akár évekig tartó eladósodással jár a fogyasztásra ösztönző kampányok miatt – írta közleményében a Magyar Nemzeti Bank. Ezért a jegybank fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított. Az eredmények azt mutatják: egyes, kártyahitelre szakosodott pénzügyi szervezeteknél – a termékkel kapcsolatos, szintén agresszív értékesítési stratégiáknak is köszönhetően – a fogyasztók nincsenek tisztában a hitelkártya felelős használatával, azzal, hogy a kihasznált hitelkeret tárgyhónapot követő türelmi időszakon túli visszafizetése esetén magas a THM, vagyis a hitel után fizetendő kamat, díj és költség összege. A fogyasztóknak problémát jelenthet az is, ha a velük korábban szerződött pénzügyi szervezettől kérés nélkül új hitelkártyakeretet, olykor egyúttal gyorsan aktivizálható hitelkártyát is kapnak. Egyes hitelintézetek a már meglévő kártyához vagy folyószámlához kapcsolódó hitelkeretet emelik fel automatikusan, az ügyfél előzetes igénye nélkül. Az MNB kampányt indít az év végi felelős fogyasztói hitelfelvétel támogatására. Országszerte számos pénzügyi és civilszervezetnél, kormányhivatalban elérhető a Tájékoztató az eladósodás veszélyeiről című Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi tájékoztató füzet.