Dohánypiac: megszűnik a kiskereskedők kitettsége

Hegmanné Nemes Sára közölte, 2012-höz képest 10 százalékkal csökkent a napi dohányzás, a fiatalok körében pedig 5 százalékkal csökkent a valamilyen módon érintettek aránya. Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte, a dohánykereskedelemben káros folyamatok is elindultak, amelyekre megfelelő választ kell adni. A politikus kiemelte, a kiskereskedők nem tudják befolyástól mentesen, a piaci és fogyasztói érdekeknek megfelelően beszerezni a dohánytermékeket, ezért szabályozott keretekre van szükség. Szavai szerint azzal, hogy előírják, a kiskereskedők csak állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított kiskereskedelmi ellátótól vásárolhatnak, megszűnik a kiskereskedők kitettsége a nagykereskedők irányába és megszűnik az esetenként előírt árukapcsolási kötelezettség is. Kitért arra, hogy a nagykereskedők a gyártást, a hazai szabad forgalomba helyezést változatlanul folytathatják, s a szabályozás nem eredményez monopolizálást. Hegmanné Nemes Sára arról is beszélt, garantálják azt, hogy a kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét.

„A piaci változásokra figyelemmel kisebb korrekciókat vezetnek át a dohánytermékek jövedéki adóján, hogy az államháztartási bevételek kevésbé függjenek a gyártók árpolitikájától” - jelezte az államtitkár. Hangsúlyozta, a nagykereskedő kizárólag a kiskereskedelmi ellátó részére értékesíthet, ezért a kiskereskedelmi árrést is neki kell fizetnie. Ennek mértékét differenciáltan növeli a javaslat, figyelemmel a jelenlegi gyakorlatra és arra, hogy a jövőben a nagykereskedők költségei jelentősen csökkenni fognak. Amennyiben a nagykereskedő nem tesz eleget a kiskereskedelmi ellátó felé előírt törvényi kötelezettségeinek vagy közvetlenül kiskereskedőnek értékesít, úgy a vámhatóság jelentős bírságot szabhat ki. „Ha a dohánytermék kiskereskedő a terméket nem a törvényben előírt módon szerzi be, 5-500 millió forintra bírságolhatják” – ismertette az államtitkár.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt szükség van arra, hogy szabályozott keretek közé szorítsák a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét. Völner Pál, a kormánypárt vezérszónoka a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozás nem monopolizálja a dohánytermék-nagykereskedelmet, ugyanis a gyártás, az ármeghatározás, a kereskedelmi politika kialakításának joga továbbra is a nagykereskedőknél marad. „A javaslat kötelezi a nagykereskedőt arra, hogy megfelelő készletet biztosítson az ellátóknak” - tette hozzá Völner. Közölte, a kiskereskedelmi ellátó feladata a megrendelt árucsoport rendszeres kiszállítása lesz a kiskereskedőknek, miközben megszűnik a nagykereskedők által korábban előírt árukapcsolás. Szavai szerint garanciális szabályok biztosítják, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét. Völner Pál kitért arra is, hogy a feketekereskedelem növekedését a döntéshozók is látják, ezért a NAV és dohányipar szereplői országos kampányt indítottak az illegális kereskedelem ellen.

A szocialista párt véleménye szerint nincs mihez hasonlítani a magyarországi dohánykereskedelmi szabályozást, erről ugyanis nincsenek nemzetközi tapasztalatok, mert piacgazdasági keretek között ilyen konstrukció sehol a világon nem működik. Erről Józsa István, az ellenzéki párt vezérszónoka beszélt a dohánytermék-kiskereskedelemre vonatkozó törvény módosításának vitájában. A képviselő szerint a javaslatból garanciális elemek hiányoznak. „A trafikkoncessziók nyertesei támogatják az előterjesztést, a nagykereskedők és a dohánygyárak viszont ellenzik” - hívta fel a figyelmet. Közölte, a szabályozás dobozonként várhatóan 130 forintos áremelkedést eredményez, ezért kérdéses a törvény célszerűsége. Szavai szerint a drágulás hatással lesz az inflációra, a legális piac további zsugorodása miatt pedig 7-800 munkahely szűnhet meg. Józsa azt mondta, az indítvány nem segíti a felfutóban lévő feketekereskedelem elleni harcot, miközben az átlagosan 15 százalékos feketepiac 2014 végéig mintegy 45 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okoz.

Szilágyi György úgy fogalmazott, "egy csodálatos, fantasztikus törvényjavaslat fekszik most előttünk. Ez a törvényjavaslat kifejezi bölcs vezetőink a népért aggódó gondoskodását". Az ellenzéki képviselő az előterjesztés jelentőségét abban látja, hogy a rendszerváltás után 25 évvel ismét betekintést lehet nyerni Magyarország 1950-es és 1960-as éveinek gondolkodásába, "a létező szocializmus világába". Szilágyi György szerint a központi állam által irányított kereskedelmi rendszerrel jelenleg Kubában és Észak-Koreában lehet találkozni. Hozzátette: a törvényjavaslat káros, vállalhatatlan, és azt kérte, hogy vonják vissza azt. Azt mondta, a trafikmutyi újabb mérföldkőhöz érkezett ezzel a javaslattal. „A rendelkezéseket azzal indokolják, hogy az elmúlt időszakban nemkívánatos piaci jelenségek ütötték fel a fejüket, és szükséges a kereskedelmi kényszerítő eszközök kordában tartása. Egyetlen példát sem említenek azonban” - tette hozzá, megjegyezve, ez a retorika kísértetiesen hasonlít a kulákok állami szintű démonizálására. Szilágyi György szerint a javaslat valódi célja a haverok pillanatnyi anyagi érdekeinek elvtelen és gátlástalan kiszolgálása. Kifogásolta, hogy mellőzhető lesz a nyilvános pályázat a dohány-kiskereskedelmi ellátóról szóló koncesszió kiírásakor.

Az LMP frakcióvezetője lex Continentalnak nevezte a törvényjavaslatot, és azt mondta, az a trafikmutyi folytatása, ugyanakkor vitatta az ellenzéki pártok azon álláspontját, hogy szocialisztikus intézkedésről lenne szó. Álláspontja szerint ugyanis tökéletesen megszervezett állami piacrablás történik, a javaslat továbbépíti az új vazallusi rendszert a Fidesz által irányított állami kapitalizmusban. Az előterjesztés indoklását az első szótól az utolsóig szemen szedett hazugságnak nevezte. Mint mondta, egy meghatározott gazdasági érdekcsoport rendelt egy törvényt és a "Habony-műveknél legyártották hozzá a kommunikációs paneleket". Az LMP frakcióvezetője hiányolta a jogalkotási törvény által előírt hatástanulmányokat. Megítélése szerint olyan piacot szántanak be, amelyet kedvezőtlen megítélése miatt nem véd meg senki. Schiffer András beszélt arról is, hogy a javaslat valakiknek valóságos bombaüzlet, mert a dohány-kiskereskedelmi ellátó nemcsak állami tulajdonban, hanem koncessziós magánvállalkozásként is működhet. Olyan tökéletesen felesleges logisztikai vállalkozást iktatnak be a gyártók, nagykereskedők és a dohányboltok közé, amely a piac érdekalapú befolyásolása mellett a haszon teljes lefölözésére alkalmas - ismertette álláspontját, megjegyezve, a törvény azt is kijelöli, hogy már 15 éve engedélyes kereskedő lehet a nyertes.