Százötven nap, még tele kérdésekkel

A bankok statisztikáiból az derül ki, hogy összességében a devizahitelesek huszonöt-harminc százaléka lehet csak jelenleg hitelképes a várható hiteligény összegére, azonban ennek is csak egy kis része képes érzékelhető kamatelőnyt elérni a forintosítás után várható kamatszinthez képest – írta a Portfolió. A forintosított hitel végtörlesztése ugyan ingyenes lesz (nem számíthatnak fel a bankok végtörlesztési díjat), az új hitel felvétele azonban tízezres nagyságrendű kezdeti költségekkel járhat, amit néhány tizedszázalék-pontos elérhető kamatelőnyért csak az ügyfelek kis része lesz hajlandó vállalni.

A szakportálnak nem zárta ki Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója, hogy verseny indul nyáron a bankok között a forintosított hitellel rendelkező ügyfelekért. Vannak már erre utaló jelek a nagybankok körében, ugyanakkor szerinte is csak a legjobb hitelképességű ügyfelek lesznek érdekesek a bankok számára. Az ügyfelek azonban általában csak akkor mennek bele a procedúrába, ha viszonylag rövid időn belül (pl. hat-nyolc hónapon belül) megtérülnek a hitelkiváltás kezdeti költségei az elért kamatelőny révén. Többéves megtérülési idő mellett már csak kevesen dönthetnek a hitelkiváltás mellett.

Hogy mennyire éri meg kiváltani a hitelt egy kedvezőbbel, azt a forintosítás utáni kamatszint, plusz kezelési költség, valamint az elérhető forinthitelek kamatszintjének a viszonya határozza meg. Az alábbi három szabály vonatkozik majd a jövőben a forintosított hitelek kezdeti, friss kamatszintjére a forintosítási törvényjavaslat szerint, ehhez képest lehet majd dönteni egy hitelkiváltásról. A kiindulópont: a jelenleg 2,1 százalékos kamatfelárat kell a bankoknak felszámítaniuk. A második lényeges pont a felső határt mondja ki, mégpedig úgy, hogy nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani kamatszintjénél. A kamatfelár pedig 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet csak. A harmadik pont az alsó korlátot szabályozza, azaz a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint egy százalék.

A Portfolió elemzéséből az derül ki, hogy gigantikus hitelkiváltásokkal nem kell számolni. Ugyan sok olyan ügyfél lesz, akinek három-négy százalék közötti szintre áll majd be a kamatszintje, amit csak egy 5,5 százaléknál alacsonyabb kamattal rendelkező hitellel lesz érdemes kiváltani.

Bár a jegybank január 1-jétől érvényes jövedelemarányos tör-lesztőrészlet- és egyéb mutatói nem vonatkoznak majd ezekre a hitelkiváltásokra, ennél alacsonyabb lakáshitelkamattal is csak a legjobb ügyfeleket csábítják a bankok, akik közé a devizahitelesek többsége több ok miatt sem tartozik. Az egyik ok, hogy a devizaalapú lakáshitelek esetében az ügyfelek 62 százaléka, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében a 46 százaléka rendelkezik kilencven százalék feletti hitelfedezeti (LTV) mutatóval, vagyis nagyobb a tartozásuk, mint a lakás hitelfelvételkori forgalmi értékének a kilencven százaléka. Bár az elszámolások mintegy húsz százalékkal csökkenthetik a tartozásukat, időközben a lakás is vesztett értékéből, így a bankok számára ezek még mindig „rossz” ügyfelek lesznek. A másik ok, hogy a devizahitelesek átlagának még az elszámolásokat követően is hatvan százalékkal magasabb lehet a törlesztőrészlete, mint az eredeti volt, hiszen – bár a kamatszint visszaáll az eredetihez közeli szintre – az árfolyamváltozásokat a forintosítás beégeti. A harmadik ok pedig az, hogy a devizaalapú jelzáloghitelek 58 százaléka tekinthető csak késedelemmentesnek, és az adósok nagy részének már korábban is adósságkönnyítést adtak a bankok, ami látszódik majd az (negatív vagy pozitív) adóslistán, és várhatóan igyekeznek kerülni őket a hitelintézetek. A pénzügyi szakportál úgy tudja, a hitelközvetítők sem kapnak majd jutalékot a pénzintézetektől azokért az ügyfelekért, akiket ebben a hitelkiváltási versenyben szereznek nekik.

Ezek az ügyfelek maradhatnak devizában

- Aki megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet-szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem tíz, négyszázezer forintos jövedelemtől a 15 százalékát
- Akinek a törlesztőrészletet meghaladó devizajövedelme van
- Akinek 2020 végéig lejár a devizahitele
- Akinek a forintosítás következtében megnőne a kamatszintje

A forintosítás tervezett menetrendje

- Január 1-jétől már az új, rögzített árfolyam alapján esedékesek a törlesztőrészletek. Ezek a következők: CHF: 256,47; EUR: 308,97; JPY: 2,163 forintos árfolyam.

- Március–áprilisban megkapják az ügyfelek a postai tájékoztatást az elszámolásokról és a forintosításról. Innen számítva harminc napjuk lesz, hogy jelezzék: devizában szeretnének-e maradni. Ha nem teszik, akkor február 1-jei visszamenőleges hatállyal forintosítják a jelzáloghitelüket. A szerződés az értesítés kézhezvételét követő 31. napon, vagyis legkésőbb május 31-ig automatikusan módosul. A február 1. óta fizetett többlet-törlesztőrészletet a banknak át kell utalnia.

- Május: az új törlesztőrészletet első alkalommal ebben a hónapban kell fizetni, a szerződések a devizanem és a kamatozás kivételével a forintosítás révén változatlanok maradnak.

- Július: legkésőbb ennek a hónapnak az utolsó napjáig kell jelezni, ha megtörtént a forintosítás, de  nem tetszik az ügyfélnek a forintosított hitel feltételrendszere. Ennek következtében július 30-ig még ingyen felmondhatja szerződését az ügyfél.

- Október: a felmondást követő kilencven napon belül ki kell egyenlíteni a tartozást, vagyis a banki tájékoztatást követő százötven napon belül, legkésőbb október 28-ig le kell zárulniuk a hitelkiváltásoknak.