Magyarország NATO-tagállamként növeli a katonai kiadásait: ez az elv érvényesül a 2015-ös költségvetésben. Jövőre több mint 250 milliárd forintra emelik a honvédelmi kiadások keretét. Ez nagyjából a várható GDP 0,75 százalékának felel majd meg: az előírás ugyanakkor a kétszázalékos ráta elérése az Észak-atlanti Szövetségben.
Lényegében megerősítette a hét végén Vilniusban Orbán Viktor miniszterelnök azt, amit korábban a NATO-tagállamok walesi találkozóján elmondott, miszerint Magyarország a jövő évben növelni fogja katonai kiadásait. Hazánk biztonságára, védelmére 2015-ben „több jut”: a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által október 30-án, csütörtökön benyújtott javaslat szerint az ideihez képest mintegy kilencmilliárd forinttal több mint 250 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások pénzügyi keretét. Visszaosztva a magyar gazdaság teljesítményére, ez a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 0,75 százalékának felel majd meg. Korábban 0,6-0,7 körül jött ki a mutató. Hazánk egyébként a NATO-csatlakozás miatt vállalta 1997-ben, hogy védelmi költségvetésünket évente a GDP 0,1 százalékával növeljük. Ránk fér, hisz a szövetségen belül az egy katonára és az egy lakosra fordított védelmi költségek tekintetében nem állunk jól. Az Észak-atlanti Szövetségben GDP-arányosan kétszázalékos a befizetési kvóta, az éves költségvetési hozzájárulás. Csakhogy a tagországok táborából összesen négyen teljesítik ezt a kötelezettségüket: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Észtország és Görögország. Barack Obama amerikai elnök egyébként tegnap bejelentette: elfogadta Chuck Hagel védelmi miniszter lemondását.
Idetartozik, hogy a honvédelmi tárca jövőre négymilliárd forinttal járul hozzá a NATO költségvetéséhez, ezenfelül a NATO biztonsági beruházási programjához való hozzájárulásként is több mint kétmilliárd 290 millió forintot biztosítanak. Jövőre elkezdődik a rendvédelmiek béremelési programja: a fegyveres és rendvédelmi dolgozók 2015-ben induló életpályamodelljére 44 milliárd forintot biztosítanak. A béremelés fokozatosan teljesülhet: a következő év júliusától harminc százalékkal nő a fegyveres és rendvédelmi állomány illetménye, majd évente öt százalékkal nőnek a fizetések, így az emelés mértéke 2019-re eléri az ötven százalékot.
A hadiköltségek bővítése csupán reakció arra, hogy most „helyzet van”
2 perces interjú: Sarkadi-Szabó Kornél a Hungária Értékpapír igazgatója 
- Világszerte tendencia a védelmi-katonai kiadások növelése?
- Az orosz–ukrán krízis és az iszlám szélsőségesek elleni küzdelem feladta a leckét a globális döntéshozóknak. Lényegében a védelmi-katonai költségek bővítése csak egy reakció, mert „helyzet van”!
- Mi várható jövőre az Egyesült Államok hadi költségvetésében?
- Miután az alsóház után a szenátusban is a republikánusok kerültek többségbe, elképzelhető akár egy száznyolcvan fokos fordulat is.
- Hogyhogy?
- Emlékezzünk csak 2012 őszére, amikor az elnökválasztási kampányban elhangzott Obama republikánus kihívója, Mitt Romney részéről, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 3,5 százalékáról négy százalékra emelné, felpörgetné a hadihajó- és a hadászati repülőgép-építést, olyan cégeket hozva helyzetbe ezzel, mint a Boeing vagy a Lockheed. Ezekre a lépésekre a republikánusok szerint azért van szükség, mert erősebb hadsereg kell az Egyesült Államoknak az ország védelme és az Amerikán kívüli feladatok ellátására.
- És Kína?
- Attól függ, hogy milyen szövetségi rendszer épül ki ezen a téren az ázsiai országok és Oroszország között.
