"Kettős képet" rajzolt fel a magyar gazdaságról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb prognózisa - mondta Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője.
Cséfalvay felhívta a figyelmet, hogy az OECD egyfelől javította idei és jövő évi prognózisát a májusi előrejelzéshez képest, ami "ez különösen annak fényében jó eredmény, hogy a világgazdaság és azon belül az eurózóna növekedési kilátásait lefelé módosította". Másfelől ugyanez a prognózis pesszimistább, mint a kormány és Brüsszel prognózisai.
Magyarországon a GDP növekedése idén 3,3 százalékos lesz az OECD szerint, míg jövőre 2,1 százalékos, 2016-ban pedig 1,7 százalékos bővülés várható. A novemberi előrejelzés 2014-re 1,3 százalékponttal, míg a 2015-re 0,5 százalékponttal kedvezőbb a szervezet májusi prognózisánál.
A nagykövet kiemelte: miközben a tavaszi előrejelzéshez képest a világgazdaság gyengébben teljesít és az eurózónának jelentősen romlottak a gazdasági kilátásai, a magyar mutatók jelentősen javultak. Ugyanakkor a következő két évre a novemberi előrejelzés pesszimistább a magyar kormány és az Európai Bizottság prognózisánál.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány, az OECD és az Európai Bizottság is a növekedés lassulását prognosztizálja, az OECD azonban ezt a lassulást gyorsabb üteműnek vetíti előre, nagyrészt azért, mert az eurózóna növekedését illetően nagyon drasztikusan lefele módosította az előrejelzéseket a tavaszi jelentéshez képest.
Az OECD szerint a romló külső gazdasági kilátások ellenére a javuló magyar gazdaság mögött a belső kereslet fellendülése áll. Az alacsony infláció miatti reálbéremelkedés, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, a támogató költségvetési politika és a bővülő foglalkoztatás mind pozitívan járulnak hozzá 2014-ben a belső kereslet javulásához, mondta az OECD-nagykövet.
Az OECD három jelentős kockázatot is említ, amelyek kihatással lehetnek a következő évek gazdasági kilátásaira: a devizahiteles végelszámolás és a devizahitelek forintosítása, a nagy autóipari beruházások húzóhatásának gyengülése, és az uniós tervezési ciklus váltása miatt az állami beruházások csökkenése.
Cséfalvay szerint ezekre a kockázatokra mindenképpen figyelni kell.
