Az új kormányzati előterjesztéseknek tulajdoníthatóan a devizahitelesek döntő többségének tényleg nem nő a havi terhe a forintosítás miatt, a bankok kénytelenek lesznek beérni akár egyszázalékos kamatfelárral is, az árfolyamgátasok törlesztőrészlete pedig a jelenlegi szinten maradhat a rögzítési időszak végéig.
A devizahitelesek helyzetével foglalkozó új, módosító javaslatok kerültek tegnap terítékre az Országgyűlésben. Az előzményekről annyit, hogy a devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. Megírtuk: az említett időszakban az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,60, a japán jené pedig 2,163 forint volt.
A forintosításról szóló javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz, a három hónapos BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat. A kabinet fair bankokról szóló törvényjavaslata a kormány szándéka alapján hatékonyabbá teheti a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket. Egy másik módosítás az eredeti javaslatnál kedvezőbb kamatokat biztosít az átváltás utáni hitelekre, a kamatfelár alsó határát egy százalékban, míg felső határát a lakáscélú hiteleknél 4,5, a nem lakáscélúaknál 6,5 százalékban meghatározva. Az eredeti javaslatban az alsó határ egy, míg a felső határok fél százalékkal voltak magasabbak.
A fair bankokról szóló előterjesztést pedig úgy módosították, hogy a három éven túl folyósított hiteleknél is alkalmazható legyen a fix kamatozás. Mindezekhez képest az már csak érdekesség, hogy az is maradhat (további feltétel nélkül) a devizahitelében, akinek 2020 vége előtt jár le a hitele. Erről a törvényalkotási bizottsági előterjesztésről kedden szavaz majd az Országgyűlés.
A kormány tervei szerint az említett jogszabályi változásokkal a devizahitelesek több mint kilencven százaléka határozottan jobban jár, törlesztőrészleteik 25-30 százalékkal csökkennek majd, és stabilan úgy is maradnak.
Ide tartozik az is, hogy december 5-én hirdet ítéletet az elsőfokú bíróság abban a perben, amelyet az OTP Bank indított a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében.
Rogán: A minél kisebb kamat elérése a cél
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közölte, a törvényjavaslatban csaknem száz bázisponttal szűkítenék a devizahiteleket kiváltó forinthitelekre lehetőségként biztosított kamatfelárat. Hozzátette, a cél a minél kisebb kamatszint, mégpedig azért, hogy a bankok ne tudják visszavenni azt, amit egyébként az elszámoltatás eredményeként vissza kell adniuk az embereknek. A CÖF-CÖKA üdvözölte a kormány devizaalapú hitelt felvevőkkel kapcsolatos eddigi döntéseit, mert azok tükrözik a társadalmi szolidaritást és tiszteletben tartják a jogállamiságot. A Jobbik „a pénzügyi szemét legalizálásaként” értékeli a kormány devizahitelek forintosításáról szóló javaslatát, mert az százmilliárdos nagyságrendben hagy a bankoknál az emberektől indokolatlanul elvett forintokat. Az MSZP szerint nem a devizahiteleseknek kellene megfizetniük a kormány gazdaságpolitikájának árát. Varga László képviselő a parlamenti vitanapon kiemelte, a svájci frank erősödése mellett a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája miatt alakult ki a mai helyzet.
(SO)
Teljesülnek az ígéretek
2 perces interjú: Palkó István a Portfolio.hu vezető elemzője
- Mit garantálnak az új módosító javaslatok?
- Lényegében garantálják annak a kormányzati ígéretnek a teljesítését, hogy ne emelkedjen az ügyfelek törlesztőrészlete az elszámolás során elért, az átlagosan a jelenleginél mintegy huszonöt százalékkal alacsonyabb szinthez képest. Sőt, az átlagos törlesztőrészlet az elszámolással elért szinthez képest akár három-négy százalékkal csökkenhet is, így az átlagos csökkenés megközelítheti a harminc százalékot.
- Mit jelent a kamatfelárak módosítása a pénzintézetek számára?
- A minimális és maximális kamatfelárak változtatásával egy újabb nagy terhet raknak a pénzintézetek vállára, hiszen a lakáshitelek mintegy harmada és a szabad felhasználású hitelek kis hányada esetében a kamatfelár az eddig meghatározott kétszázalékos minimum alá mehet. Ez a tétel nagyjából hatszázmilliárd forintnyi jelzáloghitelt érinthet, amin a bankok által elszenvedett egyszázalékos kamatbevétel-kiesés évi hatmilliárd forintos, nem fizető hitelekkel tisztítva évi ötmilliárd forintos mínuszt jelenthet. Az OTP Bank esetében a negatív éves eredményhatás egymilliárd forint körül lehet. A következő években évi száztízmilliárd forint körüli bevételkiesést fognak elszenvedni.
