Ma kerül az Országgyűlés elé a rögzített árfolyamon törlesztő devizakölcsönösök „megmentéséről” szóló jogszabályjavaslat – értesültünk.
Egyedi szabályok vonatkoznak majd rájuk, hat-nyolc verzió is felmerült, hogy a mintegy 170 ezer érintettnek ne emelkedjen a törlesztőrészlete a következő hónapokban – mondta a szakmai előkészítésben részt vevő egyik forrásunk. Az árfolyamgátba belépők 180, 250, illetve 2,5 forinton rögzített svájcifrank-, euró- és japánjen-árfolyamon törlesztik a hitelt. A rögzített és az aktuális árfolyam közötti különbözet gyűjtőszámlára kerül legfeljebb öt évig, és az ott halmozódó összeg kamatát átvállalja a bank, illetve az állam. Számítások szerint szerződésenként átlagosan 244 ezer forintnyi kamat visszafizetését spórolták meg az árfolyamgátasok, vagyis 122 ezer forinttal kevesebbet kaphatnak vissza most, mintha kívül maradtak volna a rendszeren. Ám az adósok így is jobban jártak, mintha nem kérték volna az árfolyamgátat. Esetükben azt is figyelembe kell venni, hogy a gyűjtőszámlára kerülő összeg tőkerésze átlagosan 137 ezer forintot tesz ki, amelyet az öt év letelte után kellene visszafizetniük. Mivel azonban jövőre a forintosítással kivezetik a devizahiteleket, erről az összegről is dönteniük kell a döntéshozóknak. Miközben tavaly nem volt éppen tolongás a konstrukcióért, az idén valamelyest nőtt az érdeklődés, tekintve, hogy kibővítették a kedvezményezettek körét. Szakértők szerint a devizahiteleseket három fő tényező tántorította el a konstrukciótól. Harminc százalékuk attól tartott, hogy később túl magas lesz a törlesztőrészlet, a negyedük jobb mentőcsomagra várt, húsz százalékuk pedig bizalomhiány miatt mondott nemet az árfolyamgátra.
