Új időszak a gazdaságfejlesztésben

Varga Mihály: A kabinet elkötelezett amellett, hogy a költségvetési hiány három százalék alatt maradjon (Fotó: MTI - Bruzák Noémi)

Jövőre elindul minden idők egyik legnagyobb gazdaságfejlesztése Magyarországon: az európai uniós forrásokból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint kétezer-ötszázmilliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékát költi a központi költségvetés 2015-ben – közölte a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlésben. Varga Mihály kiemelte, a 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklussal új időszámítás kezdődik a hazai fejlesztéspolitikában: hét év alatt több mint 34 milliárd euró támogatás érkezik Magyarországra, ami az ehhez szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy tizenkétezermilliárd forintos fejlesztést jelent a következő években. Az egy főre jutó támogatás mértéke soha nem volt akkora Magyarországon, mint a 2014–2020-as ciklusban; ezzel a mutatóval Magyarország a második helyen áll Európában – hívta fel a figyelmet a nemzetgazdasági miniszter. Kiemelte, a kormány három legfontosabb céljának elérését, vagyis a családok megerősítését, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést segíti majd a jövő évi költségvetés. Megerősítette, hogy a kormány az idénre várt, „igen magas” 3,2 százalékos növekedés után, 2015-re – konzervatív becsléssel – 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal és a stabilitási törvény szerinti, 75,4 százalékos év végi GDP-arányos államadóssággal számol.

Segély helyett munkát

A kabinet továbbra is elkötelezett amellett, hogy a költségvetési hiányt három százalék alatt tartsa – hangsúlyozta a miniszter. Varga Mihály elmondta: a segély helyett munkát elvnek megfelelően a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, aki tud és akar dolgozni és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ezért a 2015. év prioritása a Start munkaprogram folytatása, fokozatos kiterjesztése. Az eddigi átlagos évi kétszázezer közfoglalkoztatotton felül 2015 második felétől több tízezerrel többen vehetnek részt ebben a programban. Erre az idei évinél harmincötmilliárddal többet, kétszázhetvenmilliárd forintot biztosít a költségvetés.

Fennmarad a gyed extra

A miniszter kiemelte, hogy folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, így a munkahelyvédelmi akció is. Szólt arról is, hogy marad a családi adórendszerben történő adózás, 2016-tól fokozatosan a kétszeresére emelkedik a két gyermeket nevelő szülők kedvezménye, fennmarad a gyed extra és adókedvezménnyel támogatják az első házasságkötéseket. Ezeken a jogcímeken 2015-ben összesen mintegy kétszáznegyvenmilliárd forint maradhat a családoknál. A bankok elszámoltatásával csökkennek a törlesztőrészletek, ezzel is javul a családok anyagi helyzete. A vállalkozások jövőre még több támogatásra számíthatnak, és segíti őket a kormány adópolitikája is – folytatta. 2011-től 19-ről tíz százalékra csökkentette a kormány a társasági adót ötszázmillió forintos adóalapig. „Kitűzött célunk, hogy ez az adó még ebben a ciklusban egykulcsos legyen” – emelte ki Varga Mihály. Hangsúlyozta, hogy 2015-ben fennmarad a rezsicsökkentés: jövőre már végig a csökkentett árak lesznek érvényben, így mintegy harmincmilliárd forinttal nő a családok rendelkezésére álló jövedelem. László Tamás (Fidesz) a családi otthonteremtési kedvezményre hívta fel a figyelmet, amely már lakásbővítésre vagy használt lakás vásárlására is felhasználható lesz. A települések tiszta lappal indulhatnak - mondta.

Számvevőszéki vélemény

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a parlamenti vitában azt mondta, a számvevőszék a büdzsé kiadásainak 82,7 százalékát, bevételeinek pedig 88,9 százalékát ellenőrizte. Az ÁSZ az ellenőrzött kiadási előirányzatok 93,38 százalékát megalapozottnak, 6,58 százalékát részben megalapozottnak és 0,04 százalékát nem megalapozottnak minősítette. A bevételi előirányzatok 71,9 százaléka megalapozott, 26,9 százaléka részben megalapozott és 1,2 százaléka nem megalapozott – ismertette. Megjegyezte, nem megalapozott adóbevételi előirányzatot – a tavalyi évhez hasonlóan – a törvényjavaslat most nem tartalmaz. Domokos László elmondta, a törvényjavaslat megfelel az alaptörvénynek és a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, és rendelkezik a tartalékokról is. Beszélt arról is, hogy a javaslat szerint az államadósság-mutató a 2014-es 76,3 százalékról jövőre 75,4 százalékra csökken, és ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének alaptörvényi kötelezettsége teljesül.

Az ÁSZ-elnök közölte, hogy az európai uniós módszertan szerint számított 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél 0,6 százalékponttal alatta marad az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelménynek, azaz tartalmaz kétszázmilliárd forint implicit tartalékot. Véleménye szerint ennek ellenére kockázatot jelent mindkét mutató – az államadósság és a hiány – alakulására, ha a makrogazdasági folyamatok, például a külső feltételek, a nemzetközi konjunktúra előnytelenül alakulnak. Az ÁSZ az adóbevételek 51,3 százalékát megalapozottnak, 48,7 százalékát részben megalapozottnak tartja. Utóbbihoz olyan adónemek tartoznak, mint a kisvállalkozások tételes adója, a kisvállalati adó, az áfa és a megtett úttal arányos útdíj – ismertette.

Megnyugtatónak tartja, hogy az előrejelzésekkel foglalkozó hazai és nemzetközi intézmények prognózisai visszaigazolják azt a makrogazdasági pályát, amelyre a kormányzat a költségvetési terveit építette.

A Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek alapvető ellenvetései a költségvetési törvényjavaslat hitelességére és végrehajthatóságára nézve – jelentette ki a KT elnöke az Országgyűlésben. Kovács Árpád expozéjában kifejtette: a 2014-es költségvetés várható teljesülését a tervezés összességében megalapozottan vette figyelembe a jövő évi költségvetési előirányzatok bázisának meghatározásakor. Elmondta: a bemutatott makrogazdasági pályát illetően arra a következtetésre jutottak, hogy a tervezés alapjául vett célok a kedvező külső és belső feltételek fennmaradása esetén elérhetők. A hazai növekedést jövőre elsősorban a belföldi kereslet erősödése vezérli, hiszen a versenyszférában kedvezőbb konjunktúrával lehet számolni, tovább élénkülnek a beruházások – közölte Kovács Árpád, majd azt is hozzátette: a javuló teljesítmény támogatja a magasabb bérkiáramlást is, amely kedvezően hat az államháztartás bevételeire. A KT elnöke egyben szólt arról, hogy a még mindig magas lakossági eladósodottság továbbra is fékezi a lakossági kiadások dinamikáját, a devizahitelek kivezetése ugyanakkor hozzájárulhat a magyarországi fogyasztás nagyobb arányú bővüléséhez. (MH)