Alacsony hiányra és csökkenő államadósságra számít az Európai Bizottság a következő évben, de a Nemzetközi Valutaalap is kedvezően módosított hazánk gazdasági előrejelzésén. A Moody’s hitelminősítő nemrég javított az adósságbesorolásunkon.
Javultak a magyar gazdaság kilátásai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb tanulmánya szerint. Mint lapunk korábban megírta az IMF szerint a belföldi kereslet 3,8 százalékkal nő az idén, és 2,5 százalékkal jövőre. Az áprilisi jelentésben még 1,8 százalék, illetve 1,6 százalék szerepelt. Az export növekedése 6,3 százalék lesz 2014-ben és 5,3 százalék 2015-ben az új adatok szerint. A tavaszi jelentésében 5,6 százalékos 2014-es és 5,1 százalékos 2015-es kivitel növekedést valószínűsített az IMF. A valutaalap becslése szerint a lakossági fogyasztás 1,3 százalékkal emelkedik 2014-ben, 1,5 százalékkal 2015-ben. Tavasszal kisebb, 0,7 százalékos, illetve 1,1 százalékos növekedést vártak.
Szintén elismerte a magyar gazdaság teljesítményét a Moody’s hitelminősítő. A Moody’s azért javította a magyar adósosztályzat kilátásait, mert a kormány sikereket ért el az adósság féken tartásában és a gazdasági növekedés beindításában. A szakértők szerint a várakozásoknak megfelelő volt a hitelminősítő döntése, szerintük azonban hazánknak már a befektetésre ajánlott kategóriába kéne tartoznia.
Az Európai Bizottság is alacsony hiányra és csökkenő államadósságra számít Magyarországon. Brüsszel legutóbbi gazdasági előrejelzésében arra számít, hogy idén még 3,2 százalékkal bővül a GDP, jövőre a növekedés 2,5 százalékra, 2016-ban kettő százalékra lassul. A költségvetés hiánya az idei évre várt 2,9 százalékos mértékről 2015-re a GDP 2,8 százalékára, a rá következő évben pedig 2,5 százalékára mérséklődik. A kockázatok között említik a forint gyengülését és az orosz–ukrán konfliktus gazdasági hatásait. Az elemzés arra is kitér, hogy a munkanélküliség várhatóan nyolc százalék alatt stabilizálódik, az infláció pedig az előrejelzés szerint három százalékra növekszik.
A növelt vállalati adók, az átcsoportosítások enyhítenek a többletterheken
5 perces interjú: Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
– Hogyan látja a költségvetés családpolitikára vonatkozó részét?
– Egyértelműen látszik a kormány azon célja, hogy átalakítsa a szociális politikát: segély helyett a munkahelyteremtésre helyezi a hangsúlyt, akkor is, ha ez a közfoglalkoztatásban valósul meg. Az intézkedésekből a kormány értékválasztása tűnik ki.
– Az ellenzék szerint a segélyek elvonása tartós elszegényedéshez vezethet, önnek mi erről a véleménye?
– Ezt a kérdést nem szeretném kommentálni.
– A közfoglalkoztatottak kifizetése vagy a segélyezés jelent nagyobb költséget az állam számára?
– A segélyek összegénél magasabb ugyan a közfoglalkoztatottak jövedelme, de nem gondolom, hogy ez túlságosan nagy terhet róna a költségvetésre: szerintem átcsoportosításokkal megoldhatók a kifizetések. Emellett a segélyezéshez képest nagyobb adminisztrációs teherrel kell számolnia az államnak. Látszik ugyanakkor az is, hogy az átcsoportosítás mellett a bevételek növelésére is törekszik a kormány: ezért növekednek a vállalati szféra adóterhei, ideértve a reklámadót, az áruházláncokra kiszabott adót, vagy a dohánygyárak által befizetendő egészségügyi hozzájárulást. (SO)
