Civilszervezetek is támogatják azt a kormányzati törekvést, amelynek alapján az állam szigorú törvényességi felügyeletet gyakorolna a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara felett. Ugyanakkor szerintük alapvető rendszerbeli hibák vannak, ezért a kormány számára megfontolás tárgyává tennék, hogy a végrehajtók által beszedett és a kamarának befizetett költségátalány ne a kamara pénztárba, hanem az államkasszába folyjon be, ami éves szinten kétmilliárd forint körüli összeget jelent.
Civil szakmai konferenciát szervezett a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége a Magyarok Házában annak kapcsán, hogy az Igazságügyi Minisztérium a minap bejelentette, szigorú törvényességi felügyeletet kíván gyakorolni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara felett, s ennek érdekében készítettek el egy csaknem száz pontból álló problématérképet a végrehajtókkal, végrehajtási eljárással kapcsolatban. Az igazságügyi tárca ennek alapján tett javaslatot a kormánynak, hogy első lépésként nevezzen ki miniszteri biztost a kamara mellé – hangsúlyozta lapunknak tegnap Dabasi Tamás, a civilszervezet elnöke.
Mint mondta, a konferencián részt vevők üdvözlik ezt a kezdeményezést, ám hiányolják a civilek megkérdezését ebben az ügyben. A rendezvényen elhangzott, hogy a jelenleg hatályos ellenőrzés hatástalan volt, így gyakorlatilag a végrehajtók, illetve a végrehajtási eljárások eddig szinte semmiféle állami ellenőrzés alatt nem álltak. Velük szemben eddig nem alkalmaztak felügyeleti szintű retorziót, s nem történt felelőségre vonás sem. Úgy fogalmazott, „szégyen, hogy az elmúlt húsz évben elkövetett törvénytelenségeknek eddig semmi következményük nem volt”.
Dabasi Tamás leszögezte: nem a végrehajtások vagy végrehajtók ellen dolgoznak, hanem kizárólag azon végrehajtók felelősségét és felelősségre vonását firtatják, akik kihasználva az eddigi „szabad kezet”, visszaéltek azzal, és anyagilag is és erkölcsileg is tönkretették a magyar társadalom jelentős részét.
A konferencia résztvevői szerint nem helytálló az az állítás, hogy a jelenlegi rendszer jó, amikor dokumentumokkal igazolható, hogy a végrehajtási eljárásokban csak a végrehajtók jártak jól. Sőt a végrehajtást kérők és az adósok is károsultjai lehetnek a jelenlegi működési keretek közt egy végrehajtási eljárásnak. Megállapítható – fogalmazott Dabasi –, hogy alapvetőek a rendszerbeli hibák. Nemcsak a számonkérhetőség és a jogkövetkezmény hiánya, hanem a felkészületlenség is, hiszen közismert tény, hogy a végrehajtók mintegy negyedének van csak jogi végzettsége. Problémát jelent a végrehajtási „premizálás” átláthatatlansága, az eljárási szabályok betartatása, illetve annak a szemléletnek a megváltoztatása, hogy a minél magasabb jutalék elérésének rendeljenek mindent alá.
Önmagában az a tény – fogalmazott az elnök –, hogy a köztestületi kamarát „gondnokság alá” helyezik helyes, de alapvető tévedésnek tartja, hogy önmagában a miniszteri biztos kirendelése elegendő lenne a törvényesség helyreállításához. A szakmai fórum sarkalatos pontja volt a végrehajtások teljes államosításának kérdése. Vélemények hangoztak el mellette és ellene is.
A kormány számára megfontolás tárgyává tennék, hogy a végrehajtók által beszedett és a kamarának befizetett költségátalány ne a kamara pénztárba, hanem az államkasszába folyjon be, ami éves szinten kétmilliárd forint körüli összeget jelent. Ha ez így valósulna meg, nem is lenne szükség külön kamarára – mondta Dabasi.
Kritikával illették a résztvevők, hogy a végrehajtók jelenleg három tételt számolhatnak fel egy munkáért: munkadíjat, költséget, jutalékot. Azt kezdeményezik, hogy ezek közül csak egy tételt lehessen felszámolni a jövőben. Úgy vélik, a felsoroltak mind amellett szólnak, hogy a végrehajtási tevékenység államosításával sokkal jobban járna a kormány és a társadalom, mintha változatlanul hagynák a jelenleg teljesen kaotikus végrehajtási rendszert.
Döntött a Kúria: vesztett a Sopron Bank
A Kúria felülvizsgálati eljárás során fenntartotta a Sopron Bank devizahiteles perében másodfokon hozott jogerős ítéletet. E szerint a bíróság megállapította, tisztességtelenek a pénzintézet általános szerződési feltételei. A perben az elsőfokú bíróság elutasította a felperes bank keresetét, amit a másodfokú helybenhagyott.
