Fölényes többséggel támogatta tegnap a parlament gazdasági bizottsága a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról szóló javaslat tárgysorozatba vételét. A hazai kiskereskedelmi láncok is kedvezőnek tartják a vasárnapi zárva tartást. Módosíthatják a kereskedelmi törvényt is: 2018. január elsejétől megtiltanák a napi fogyasztási cikkek árusítását azon nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív.
Támogatta a parlament gazdasági bizottsága a tegnapi ülésén, hogy az Országgyűlés napirendre tűzze az üzletek vasárnapi nyitva tartását korlátozó, a KDNP-s képviselők által megfogalmazott törvényjavaslatot. Az előterjesztők nevében Aradszki András kereszténydemokrata politikus elmondta: azt, hogy csak a családi vállalkozásokban működtetett, négyszáz négyzetméter alatti, és a tulajdonos, mint eladó által nyitva tartott kisboltok lehetnének nyitva vasárnap és ünnepnapokon, a kereskedelemben dolgozó munkavállalók jelentős része támogatja, emellett a szakszervezetekkel is egyeztettek a kérdésről. Megjegyezte, hogy Ausztriában, Franciaországban és Németországban is zárva tartanak az üzletek vasárnap. Rogán Antal, a bizottság elnöke elmondta, a Fidesz frakciója még nem tekintette át érdemben a javaslatot, a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportja két héten belül alakítja ki a véleményét.
A hazai kiskereskedelmi láncok, a Coop, a Real és a CBA támogatják a vasárnapi nyitva tartás korlátozására irányuló kezdeményezést. Közleményük szerint a bevezetésére több százezer kereskedelmi dolgozó pihenésének, családi életének biztosítása miatt van alapvető szükség. A három társaság szerint a szabályozás semmilyen tekintetben nem nyújt előnyt egyiküknek sem, hiszen mindhárom üzletlánc legtöbb egységének zárva kell maradnia vasárnap a törvény elfogadása esetén. A három lánc franchise partnereinek csak pár százaléka működik családi vállalkozás keretén belül, így esetlegesen alkalmazottak bevonása nélkül tudná a vasárnapi működést biztosítani. A társaságok szerint a vásárlók számára a hat nap hosszított nyitva tartás elegendő lehetőséget ad a termékek beszerzésére, a vasárnap nyitva maradó üzletek az élelmiszer-, és egyéb alapvető termékek megvásárlását is biztosítani tudják. „Meggyőződésünk, hogy a szabályozás miatt nem következik be forgalmi visszaesés, így elbocsátásokra nem kerül sor” – áll a közleményben. Ennek megerősítéseként mindhárom üzletlánc garantálja, hogy a szabályozás életbelépése esetén sem fog munkahelyeket megszüntetni. A Spar-csoport ugyanakkor nem örül a javaslatnak, közlése szerint a kiskereskedelmet érintő változások miatt tervezett hazai beruházásaik egy részét elhalasztják. Ugyanakkor az üzletlánc megerősítette: nem vonulnak ki a magyar piacról.
A kereskedelemről szóló törvény módosító javaslatai között egy új elem is megjelent. Ha az Országgyűlés megszavazza, akkor 2018. január elsejétől megtiltanák a napi fogyasztási cikkek árusítását azon nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív. A nyereséges működést azoktól a cégektől követelnék meg, amelyek nettó árbevétele az egymást követő mindkét üzleti évben eléri az ötvenmilliárd forintot.
A javaslat általános indoklása szerint a tőkeerős üzletláncok piaci erőfölénnyel rendelkeznek, melyet minden lehetséges módon ki is használnak. Az indoklás szerint a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy az árak lenyomása érdekében akár több évig is veszteséget termeljenek, így ellehetetlenítik azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartják fenn magukat.
A javaslat a nagyobb cégek működésének szabna gátat azzal is, hogy kimondja: szuper- vagy hipermarketet nemcsak építeni, de üzemeltetni sem lehetne világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén, 2015. január elsejétől.
Az indoklás szerint az intézkedés célja „a magyarság egész világ által elismert értékeinek a megóvása, a városkép megőrzése és a környezetvédelem”. Hipermarketnek nevezi a javaslat az ötezer négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletet, a szupermarket 400-2500 négyzetméter, a nagyméretű szupermarket pedig 2500-5000 négyzetméter.
Szabályozzák a trafikosok beszerzéseit
A dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott - állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított - dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket a jövőben, e cég koordinálja majd a kiskereskedelmi beszerzési tevékenységet – az erről szóló javaslatot a kormány már benyújtotta az Országgyűlésnek - közölte az MTI. A javaslat szerint a dohánytermék-nagykereskedők tevékenységüket - így különösen a dohánytermékek gyártását, vagy magyarországi szabadforgalomba helyezését - változatlan formában folytathatják, a dohánytermékek megrendelésekor a kiskereskedőknek javaslatot tehetnek, de dohányterméket jövőben közvetlenül csak a kiskereskedelmi ellátó társaságnak értékesíthetnek. Ha a dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy erre teljesen állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít.
