Javult az ország külgazdasági teljesítménye

Letisztult és remekül működik Magyarország külgazdasága, elsődleges cél a nemzetgazdasági érdekek szolgálata – mondta az Eximbank finanszírozással és exporttámogatással kapcsolatos konferenciáján Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes. A cél az, hogy a világ minden diplomáciai helyén legyen gazdasági szakember, mert erre egyre nagyobb igény mutatkozik. A szakember szerint a kormány azt szeretné elérni, hogy az EU-ban itt legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-hez mérten. Szabó László azt mondta, ez azért lenne fontos, mert így teljesülhetnek a versenyképességet növelő, új munkahelyek létrehozására irányuló kormányzati törekvések. Fontos, hogy az export tovább növekedjen, a kis- és közepes vállalkozások számával együtt, noha már most is a teljes exportunk tizenöt százalékát így is ez a réteg adja. A vállalkozások még sikeresebbek lehetnek, ha beszállítói láncokba tömörülnek és nemzetközi tendereken vesznek részt. A kormány azt szeretné elérni, hogy növekedjen az egy főre jutó működő tőke aránya is - mondta. „A külgazdasági célok eléréséért stratégiai megállapodásokat kötünk vállalatokkal, már több mint félszáz a számuk. Fejlesztjük a határ menti gazdaságot, ösztönözzük a vállalkozásokat exportra való termeléssel” – mondta a miniszterhelyettes.

Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója előadásában kiemelte: 2008 előtt az import meghaladta az exportot, ma ez fordítva van, sőt idén az export már 7,4 százalékkal haladta meg a behozatal mértékét. Közölte, az Eximbank, amióta a minisztériumi fennhatóság alatt működik, még hatékonyabban segíti a vállalatokat. Ehhez járul hozzá például az Export Hitel Program, amely a versenyképességet növeli és támogatja az exportcélú beruházásokat. Ehhez jelentős tőke társul, ma az Eximbank egymilliárd eurós keretből működik, 21 hitelintézetet bevonva a programokba.

Tilman Seibert, az Európai Beruházási Bank (EKB) hitelezési igazgatója azt közölte, refinanszírozás céljából az EKB az Eximnek már több száz millió eurót bocsátott rendelkezésére az elmúlt időszakban. Ez is a vállalkozások versenyképességét szolgálja, hiszen az ország GDP bővüléséhez egy sikeres cég hatékonyabban járulhat hozzá.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója azt mondta, sajnálatos, hogy Magyarországon a tisztán piaci alapú hitelezés még nem indult el. Ezt azzal magyarázta, hogy a bankok a jegybank Növekedési Hitel Programja (NHP) nélkül kiszolgáltatottak lennének, a vállalkozók pedig nem minden esetben jutnának kedvezményes hitelhez. A cél az, hogy az NHP-ből egyre kevesebbet, piaci hitelből pedig többet „vásároljanak”, noha az NHP hatása egy-egy vállalkozásnál 3-5 százalékos éves növekedést is eredményezhet.

---

Fontos, hogy a vállalatok kijussanak külföldre
Fejlesztések új szellemben

5 perces interjú: Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes

– A külgazdaság erősítése mostanában mintha kiemelt szerepet élvezne. Jól látom?

– Soha nem volt ennyire kedvező és összehangolt az együttműködés egy-egy ország gazdasági szereplőivel. Gyakorlatilag egy tető alatt üzemel a diplomáciai és a külgazdasági részleg.

– Hogyan épül fel a struktúra?

– Három fő pillérre építkezünk: az új intézményi rendszerre, a külpiaci gazdaságra, illetve az exportőrök kiemelt státusára.

– Nevezhetjük ezt a diplomácia finomhangolásának?

– Az új szemléletű külpolitikánk egyik leglényegesebb eleme a gazdaságunk fejlesztése. Itt is három főszereplő van: az egyik a HIPA, azaz a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a Magyar Nemzeti Kereskedőház és az Eximbank. Mindhárom szervezet a vállalkozásokat segíti, akár a nemzetközi piacra való kijutással, akár finanszírozással, akár partnerszerzéssel. A fejlődést illusztrálandó, jövőre már huszonöt kereskedőházat tervezünk, szemben az idei tizenhattal.

– Orbán Viktor miniszterelnök a keleti nyitás jelentőségét hangsúlyozta. Hol tartanak a tárgyalások, például Szaúd-Arábiával?

– Itt álljunk meg egy pillanatra. Az ország külkereskedelmének nyolcvan százaléka az Európai Unióba irányul. Be kell vallani, gazdaságilag is függünk tőlük, ami persze nem baj, jó kapcsolatokat ápolunk. Az újfajta stratégiának éppen ezért van jelentősége, hogy ezt a függőséget csökkentsük, új piacokra törjünk be, és jöjjenek hozzánk Európán kívüli befektetők. Legutoljára például a dubaji székhelyű Emirates indított közvetlen budapesti járatokat. Nemcsak heti négyezer ember utazhat így, hanem hét nap alatt közel 170 tonna áru is gazdát cserélhet. Ez is gazdaságélénkítés, azaz már nem csak iparfejlesztésről beszélhetünk.