Magyarország a magyar GDP harmadik negyedéves adatai alapján az Európai Unióban a második helyen áll, a hazai gazdaság kezd egyre inkább „válságellenállóvá” válni, ezt a Moody’s nemzetközi hitelminősítő is leírta.
Az Európai Unió 28 országa közül a magyar gazdaság ezüstérmes helye azt mutatja, hogy a gazdaság folyamatai kedvezők maradtak, annak ellenére, hogy a harmadik negyedévben az orosz–ukrán válság hatása már érződött, és az eurózóna országaiban, az ország legnagyobb exportpiacain pedig még mindig stagnálás figyelhető meg – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hír Tv P8 című műsorában. Úgy fogalmazott, Magyarország a magyar GDP harmadik negyedéves adatai alapján az Európai Unióban a második helyen áll, a magyar gazdaság kezd egyre inkább „válságellenállóvá” válni, ezt a Moody’s nemzetközi hitelminősítő is leírta.
A miniszter a gazdasági növekedés mellett nagyon fontosnak tartja, hogy míg 2010-ben 3,8 millióan dolgoztak az országban, most 4,2 millióan – írta az MTI. Hozzátette, ez nemcsak a közmunkaprogramokkal függ össze, és „nagy baj lenne, ha így lenne”. Közölte, az elmúlt másfél évben a közfoglalkoztatottak mintegy nyolc-kilenc százaléka munkát tudott vállalni a piaci szférában, és ez az arány egyre nő, az a cél, hogy 2018 végéig, aki munkát akar magának keresni, az találjon.
A gazdasági növekedés Varga Mihály szerint egyre inkább megteremti annak a lehetőségét, hogy korábbi, elhalasztott bérintézkedések megvalósuljanak. A jövő évben elindul egy komoly bérnövekedés, egy életpályaprogram és bérintézkedés a rendvédelmi dolgozóknál, a kormány a pedagógus-béremelést is folytatja, valamint az egészségügyi dolgozók helyzetét is igyekszik javítani – ismertette.
Megerősítette, hogy a jövő évi adórendszer nyomán a családoknál több pénz marad, és a fő hangsúly a családok helyzetének javítására, a foglalkoztatás bővítésére helyeződik.
A béren kívüli juttatásokról szólva Varga Mihály elmondta: abban a körben – kétszázezer forintos határig –, amelyben a dolgozók nyolcvan százaléka kap valamilyen cafeteriaszolgáltatást, semmi nem fog változni. A kabinet szerint a helyes irány az, hogy a cafeteriánál is készpénzt kapjanak a munkavállalók – jegyezte meg. A kétszázezer forint feletti összegeknél kedvező lenne a támogatást célzottan használni, ezért a kormány azt fogja javasolni, hogy azt csak a Szép-kártyára lehessen felvenni. A cafeteria fennmarad még, de a felhasználását a gazdaság számára hasznosabb irányba kellene terelni – fogalmazott Varga Mihály.
A kitiltási ügyről elmondta: a kormány következetesen és világosan megfogalmazta, mit vár, mit kér az amerikai féltől. Amíg az amerikai fél nem lép ebben az ügyben, addig van egy „lebegő, megalapozatlan vád, de semmi több”. Varga Mihály szerint „kezd az ügy abba az irányba menni, mintha az amerikai félnek nem lettek volna az állításai alátámasztására bizonyítékai.” Úgy vélte, az áfacsalásoknak az országban tapasztalható nagy száma nem lehet indok a kitiltásra, mert az áfacsalásokat Németországban, Svájcban sem tudták teljes egészében visszaszorítani.
A miniszter a gazdasági növekedés mellett nagyon fontosnak tartja, hogy míg 2010-ben 3,8 millióan dolgoztak az országban, most 4,2 millióan – írta az MTI. Hozzátette, ez nemcsak a közmunkaprogramokkal függ össze, és „nagy baj lenne, ha így lenne”. Közölte, az elmúlt másfél évben a közfoglalkoztatottak mintegy nyolc-kilenc százaléka munkát tudott vállalni a piaci szférában, és ez az arány egyre nő, az a cél, hogy 2018 végéig, aki munkát akar magának keresni, az találjon.
A gazdasági növekedés Varga Mihály szerint egyre inkább megteremti annak a lehetőségét, hogy korábbi, elhalasztott bérintézkedések megvalósuljanak. A jövő évben elindul egy komoly bérnövekedés, egy életpályaprogram és bérintézkedés a rendvédelmi dolgozóknál, a kormány a pedagógus-béremelést is folytatja, valamint az egészségügyi dolgozók helyzetét is igyekszik javítani – ismertette.
Megerősítette, hogy a jövő évi adórendszer nyomán a családoknál több pénz marad, és a fő hangsúly a családok helyzetének javítására, a foglalkoztatás bővítésére helyeződik.
A béren kívüli juttatásokról szólva Varga Mihály elmondta: abban a körben – kétszázezer forintos határig –, amelyben a dolgozók nyolcvan százaléka kap valamilyen cafeteriaszolgáltatást, semmi nem fog változni. A kabinet szerint a helyes irány az, hogy a cafeteriánál is készpénzt kapjanak a munkavállalók – jegyezte meg. A kétszázezer forint feletti összegeknél kedvező lenne a támogatást célzottan használni, ezért a kormány azt fogja javasolni, hogy azt csak a Szép-kártyára lehessen felvenni. A cafeteria fennmarad még, de a felhasználását a gazdaság számára hasznosabb irányba kellene terelni – fogalmazott Varga Mihály.
A kitiltási ügyről elmondta: a kormány következetesen és világosan megfogalmazta, mit vár, mit kér az amerikai féltől. Amíg az amerikai fél nem lép ebben az ügyben, addig van egy „lebegő, megalapozatlan vád, de semmi több”. Varga Mihály szerint „kezd az ügy abba az irányba menni, mintha az amerikai félnek nem lettek volna az állításai alátámasztására bizonyítékai.” Úgy vélte, az áfacsalásoknak az országban tapasztalható nagy száma nem lehet indok a kitiltásra, mert az áfacsalásokat Németországban, Svájcban sem tudták teljes egészében visszaszorítani.
