Hétfőn kerül a parlament elé a devizahitelek forintosításáról szóló törvény. Ez kizárólag a lakáshitelekre és az ingatlanlízingre terjed ki, azaz kimaradnak a személyi hitelek, az autóhitelek és a folyószámlahitelek.
Bár eredetileg arról volt szó, hogy pénteken nyújtja be a parlamentnek a kormány a forintosításról szóló törvényjavaslatot, ez mégsem történt meg. A Portfólió úgy tudja, erre hétfőn kerül majd sor. A tervezet kamat- és kamatfelárplafont egyaránt bevezet a forintosított devizahitelekre. Az Index kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a kormány kiköti: a devizahitelek forintosítása után nem lehet magasabb a forinthitel kamata, mint amekkora eredetileg a svájcifrank- vagy euróhitel kamatszintje volt. A bankokra kötelező kamatplafont hosszabb időre rögzítik, de hogy pontosan mennyire, az adósonként sávosan eltérő lesz. A rögzítés időtartama öt, négy és három év lehet a hitelből hátralévő futamidő függvényében. A Portfólió viszont úgy tudja, hogy a kamatplafon mellett egyidejűleg kamatfelárplafont is bevezetnek, vagyis nem lehet magasabb az átváltott hitelek felára (valószínűleg a BUBOR-hoz képest), mint az adott hitel eredeti felára (például a CHF-LIBOR-hoz képest) volt.
A Hír Tv arról tudósított, hogy a devizahitelek forintosításáról szóló törvény kizárólag a lakáshitelekre és az ingatlanlízingre terjed ki, vagyis kimaradnak a személyi hitelek, az autóhitelek és a folyószámlahitelek is.
Tegnap rendzavarás volt a Képviselői Irodaházban. Elállták a bejáratot, hangoskodtak a az épület portájánál péntek délelőtt a Nem Adom A Házamat Mozgalom képviselői, akik egy a devizahitelesekkel kapcsolatos, Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő által szervezett kerekasztal-beszélgetésre érkeztek, de nem engedték be őket. Z. Kárpát Dániel a megjelenteket arra kérte, máshol tartsák meg a megbeszélést. Hangsúlyozta: céljuk nem a demonstráció, hanem a kérdés megbeszélése, ezt pedig akkor érhetik el, ha a ház rendjét betartják.
