A bankszektor konszolidációja következtében hetven százalékra emelkedhet a magyar tulajdoni arány, és öt nagy kereskedelmi bank maradhat Magyarországon. Az ehhez vezető út következő lépcsője a Budapest Bank állami felvásárlása lehet. Bár még sem a lehetséges vásárló, sem a bank tulajdonosa nem erősítette meg a tegnapi sajtóinformációt, a jövő hétfőn akár hivatalosan is bejelenthetik.
Öt nagy kereskedelmi bank marad az országban – közölte tegnap Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A változás oka az, hogy a bankszektor jelentős konszolidáción és koncentráción megy keresztül a devizahitelek forintosítása, elszámolása és a fair bankokról szóló törvény miatt. Csak azok a hitelintézetek tevékenykedhetnek majd az országban, amelyek jelentősen növelik hatékonyságukat, és egyúttal csökkentik a működési költségeiket – tette hozzá Nagy Márton a távirati iroda közlése szerint.
Az ügyvezető igazgató közlése összefüggésben lehet azzal a sajtóértesüléssel, amely szerint a Budapest Bankot (BB) is megvásárolná az állam. Igaz, még nem született erről döntés, ám a 444.hu úgy tudja, akár már jövő hétfőn bejelenthetik a megállapodást. A BB tulajdonosa, az amerikai General Electric nem kommentálta a hírt, ugyanakkor a vállalat jelenlegi stratégiájának része, hogy leépíti a nem létfontosságú részlegeit, köztük a GE Capitalt. A nyáron egy skandináviai bankjuk lakossági hitelekkel foglalkozó részét már eladták, de a BB-nél két és félszer nagyobb, lengyel BPH eladása is szóba került ősszel.
A BB nagyjából 83-92 milliárd forintot érhet a Portfólió becslése szerint, de jóval kedvezőbb pénzügyi helyzetben van, mint a nemrég állami tulajdonba került MKB. A nyolc magyarországi nagybank közül a legkisebb veszteséget a BB-nek okozza a devizahiteles csomag, nagyjából 34,4 milliárd forintot. Ez arányaiban kisebb mértékben rontja az eredményét, mint más bankokét, mivel elsősorban a vállalati hitelezésre és nem a lakossági piacokra koncentrál. A BB megvásárlására utalhat Seszták Miklós fejlesztési miniszternek az a megjegyzése is, amely szerint a hazai bankrendszerben a hetvenszázalékos magyar tulajdoni arány volna ideális. A miniszter úgy látja, Magyarország szuverenitása szempontjából fontos, hogy egy államban a külföldi bankok aránya ne legyen hetven-nyolcvan százalékos – jelenleg ez ötven százalék körül van.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is érdeklődik a hazai bankfelvásárlások iránt – írtuk meg a Magyar Hírlap tegnapi számában. Az IMF vezető közgazdásza, Nir Klein, valamint tanácsadója, Costas Christou a héten Budapesten találkozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, valamint a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel. A valutaalap delegációja élénken érdeklődött az iránt is, hogyan működne a kétes ingatlanhiteleket felvásárló jegybanki eszközkezelő, a „bad bank”, vagyis a „rossz bank”.
