Megfelel az alaptörvényben és a stabilitási törvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak a háromszázmilliárdos ráhagyással tervezett, jövő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat. Az Állami Számvevőszék szerint a büdzsé teljesíthető, és nincsenek benne nagy kockázatok.
A jövő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben és a stabilitási törvényben meghatározottaknak, az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályoknak, és rendelkezik a tartalékokról. Kockázat jelentkezik a bevételi oldalon, mert hiányoznak egyes jogszabályok, törvénymódosítások – összegezte a jövő évi büdzsé tervezetét Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke: „A gazdaság kifehérítésére vonatkozó intézkedések esetében óvatosabb tervezést javaslunk.” Mint mondta, javult a költségvetési tervezés átláthatósága.
A törvényjavaslat 17 258,2 milliárd forint kiadási és 16 380,6 milliárd forint bevételi főösszeggel számol, aminek az ÁSZ a 82,7 százalékát, illetve a 88,9 százalékát ellenőrizte. A számvevőszék az ellenőrzött kiadási elő-irányzatok 93,38 százalékát megalapozottnak, 6,58 százalékát részben megalapozottnak ítélte, illetve 0,04 százalékát nem megalapozottnak minősítette. A bevételi oldalon szerintük az előirányzatok 71,9 százaléka megalapozott, 26,9 százaléka részben megalapozott és 1,2 százaléka nem megalapozott.
Pulay Gyula, az ÁSZ felügyeleti vezetője szerint a szakembereik a kockázatok között vették számba az adóbevételeknél, hogy az e-útdíjból várt bevételnövekedést eredményező intézkedést még nem ismertette a kormány, ez negyvenmilliárd forintra tehető. További kockázatot jelent, hogy az internethasználat után fizetendő távközlési adóval kapcsolatos módosítást visszavonják, ami huszonötmilliárd forintos bevételelmaradást eredményez. Ugyancsak a költségvetés bizonytalan tételét jelentheti az áfánál az adóbeszedési hatékonyságból, online pénztárgépek kiterjesztéséből fakadó tervezett többletbevétel kockázata is, illetve a kisadóknál a várt áfa-többletbevétel esetleges elmaradása is a kockázatos tételeket emeli, amelyek összege mintegy negyven-hetvenöt milliárd forintra tehető.
Domokos László kiemelte: a tervezet szerint az államadósság-mutató az idei 76,3 százalékról jövőre 75,4 százalékra csökken, ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének az alaptörvényben meghatározott kötelezettsége teljesül. Az európai uniós módszertan (EDP) szerint számított 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél kétszázmilliárd forinttal marad el az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelménytől. Ennek ellenére kockázatot jelent mindkét mutató – az államadósság és a hiány – alakulására, ha a makrogazdasági folyamatok, például a külső feltételek vagy a nemzetközi konjunktúra előnytelenül alakul. Az európai uniós források beérkezésének késlekedése vagy elmaradása további kockázatot hordoz – mondta az ÁSZ elnöke. Az elnök kiemelte: a tartalékok összege 332,9 milliárd forint, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék százmilliárd forintos előirányzata megalapozott. Az Országvédelmi Alap hatvanmilliárd forint összegű előirányzatát részben megalapozottnak minősítette az ÁSZ.
Parlament: elfogadták a zárszámadást
Az Országgyűlés tegnap elfogadta a 2013-as zárszámadást – írta a távirati iroda.
A képviselők 116 igen szavazattal 31 nem ellenében, 13 tartózkodással hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A GDP a 2013-as költségvetés készítésekor feltételezett 0,9 százalékhoz képest gyorsabban, 1,1 százalékkal bővült. Az infláció alacsonyabb volt a tervezettnél, átlagosan 1,7 százalékkal nőttek az árak. Az EU módszertana szerint számított adósságráta 79,8 százalékról 79,2 százalékra mérséklődött. Az államháztartás uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánya 2,2 százalék volt tavaly. Magyarország kiszabadult a túlzottdeficit-eljárás alól, és idő előtt visszafizette az IMF-hitelt. A gazdaság tartós növekedési pályára állt, az államadósság, a családok és a munkavállalók terhei is csökkentek. Az ellenzéki frakciók kritikával illették a tavalyi költségvetést, vezérszónokaik elsősorban az államadósság mértékét kifogásolták.
