Kötelező a forintosítás

Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyzi a törvénytervezetet (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) – külföldi példákból is merítve – fogyasztóvédelmi szempontok alapján állapít meg szigorúbb feltételeket a fogyasztói hitelekre a fair bankokról szóló törvényjavaslatban, amelyet ma terjeszt a parlament elé a fogyasztói hitelek adósainak védelmében született kormányzati intézkedések következő lépéseként – írta közleményében az IM. Közölték, várhatóan e hét pénteken kerül a parlament elé a szintén a tárca által kidolgozott, forintosításról szóló törvényjavaslat is, amelynek beterjesztésére a kormány és a Magyar Bankszövetség között létrejött megállapodás alapján kerülhet sor. A forintosítási törvény a jelzáloghitelekre terjed ki, emellett azonban azt is előírja, hogy az összes korábbi devizaalapú fogyasztói hitelszerződés esetében a bankok kötelesek átállni a fair bankokról szóló törvényben meghatározott új feltételekre. A parlament elé kerülő jogszabálytervezet annak is megteremti a lehetőségét, hogy a forintosításra az elszámolással egyidejűleg, a jövő év első felében kerüljön sor – emelte ki az IM.

Gyakorlatilag minden érintett devizahitelre kötelező lesz a forintosítás. A devizahiteleket kiváltó forinthitelek kamatáról még nem született megállapodás – jelentette be tegnap a kormányszóvivő. Kovács Zoltán hozzátette, a bankok minden ügyféllel újratárgyalják a szerződéseket, és emlékeztetett arra, hogy a 2011 óta hatályos törvények devizaalapú jövedelemhez kötik a devizahitel meglé-tét – írta az MTI. Arra a kérdésre, hogy a tervezett fair bank-szabályozás vonatkozik-e majd a forintosítást nem vállaló ügyfelekre, elmondta: csak azokra vonatkozik, akik a forintosítást választják. Közölte: az „esetleges pénzügyi manipulációk” elkerülése és az árfolyamkockázatok miatt döntöttek most a forintosításról az érintettek bevonásával lezajlott tárgyalások után.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter újságíróknak azt mondta, a devizahitelek kivezetése nélkül nincs gazdasági növekedés. Ahhoz, hogy a gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön, banki hitelezésre van szükség, ehhez pedig a hitelintézeteknek is meg kell szabadulniuk a devizahitelek jelentette kockázattól.

Bejelentette a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy megkötötték a devizahitelesek érdekeinek védelméhez és a forint árfolyamának megóvásához szükséges megállapodásokat. Az MNB közölte, felkészült a fogyasztói devizahitelek forintosítására, így az egy lépésben, gyorsan és rendezett módon mehet végbe. A forintosítással a jövőben erősödik a monetáris politika szerepe, a jegybank jobban tud majd hatni a reálgazdasági és monetáris folyamatokra – hangsúlyozta Palotai Dániel, a jegybank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója tegnap háttér-tájékoztatón. Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója kiemelte: azzal, hogy tegnap sikeresen zárult a jegybank devizaeladási tendere, lehetővé vált a deviza- és devizaalapú jelzáloghitelek gyors forintosítása. A pénzintézetekkel megkötött előzetes megállapodásokban rögzített feltételeknek megfelelően a kereskedelmi bankok 7,83 milliárd eurónyi ajánlatot adtak be a jegybanki eszközökre, az MNB az összes ajánlatot elfogadta, ami szinte teljes egészében megfelel a forintosítás fedezeti igényének. Emlékeztetett arra: a forintosítás kilencmilliárd euró értékű állományt érinthet. Az ellenzéki pártok nemtetszésüket fejezték ki. Az LMP szerint 2010-ben kellett volna forintosítani a hiteleket, akkor ugyanis jóval alacsonyabb volt az árfolyam. A DK szerint a kormány érdemben nem segít a devizahiteleseken, a hitelek forintosításával csak a saját maga által előidézett nehéz helyzeten próbál javítani. Az MSZP Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonnali lemondását követeli. A párt szerint a Fidesz ahelyett, hogy megoldotta volna a devizahitelesek problémáját, egy újabbal tetézte azt.

2 perces interjú: Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője

– Mi a véleménye a devizahiteles csomagról?

– Nincs teljes körű kép, csupán részinformációink vannak. Az ügyfelek szempontjából némi szkepticizmus van még bennem, úgy gondolom, többet vártak a tíz vagy akár húsz éve hitelcsapdában szenvedők. Banki és kormányzati oldalról talán lehet örülni, de ha ügyfél lennék, a boldogságom még messze nem lenne felhőtlen. Számos kérdés megválaszolása várat magára, például ha forintra váltjuk a hitelt, nem tudni, milyen kondíciók lesznek, de az sem biztos, hogy a 25–30 százalék közötti csökkenés valóban bekövetkezhet.

– A forintosítási árfolyamról mi
a véleménye?

– Szerintem az ügyfeleknek jó, ha a fele forintosít majd. Nem garantált az sem, hogy vállalják a mostani és a hitelfelvételkori árfolyam különbségéből adódó veszteség realizálását.

– A forintosítás kormányzati „nyomás” lenne?

– Nem tudjuk még. Úgy látom, kemény feltételekhez kötik, hogy valaki devizás maradjon. (BG)

2 perces interjú: ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője, alkotmányjogász

– Ha az adós nem fogadja el a kormány által meghatározott vagy a banki feltételeket, milyen módon perelhet?

– Ha többen vannak, akár pertársaságot alapíthatnak, vagy akár egyénileg is, magánvádas eljárás keretében adhatnak, illetve adhat be keresetet. Amit a Civil Összefogás Fórum kért ezzel kapcsolatban, az az, hogy a perköltség ne terhelje az adóst. Ezt is tartalmazza az az ügyfelek érdekét védő javaslatunk, amelyet az igazságügyi miniszternek készítettünk.

– A minisztérium a fórummal mennyire együttműködő partner?

– Abszolút. Javaslatainkat számos esetben az adósok érdekében be is építették a törvénybe.

– Ön szerint mennyien választják majd a forintosítást, sokan félnek az árfolyamkockázattól?

– A bankok ügyfeleinek az lenne az optimális, ha minél többen választanák a forintosítást. A Kúria határozata világosan kimondja, az árfolyamkockázatot a banknak kell viselnie és nem az adósnak. A bank egyoldalúan nem dönthet, a választás joga az ügyfélé. (BG)