Szakértők úgy vélik, tarthatók a jövő évi költségvetési tervezet sarokszámai a Világgazdaság összeállítása alapján. Bár felbukkannak kockázatok is a büdzsében, de a hiány három százalék alatt maradhat. Egy felmérés szerint a megkérdezettek közel hetven százaléka szavazott úgy, hogy teljesülhet a kormány terve.
Balatoni András, Kovács Árpád, Török Zoltán (Fotók: Kövesdi Andrea, Csudai Sándor, Horváth Péter Gyula)
A kormány 2,5 százalékos növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol a jövő évi költségvetési tervezetben. A bruttó hazai össztermék (GDP) bővülési üteme elérhetőnek tűnik, de az infláció alulbecsült az elemzők szerint – derül ki a Világgazdaság tegnapi összeállításából. Noha más kockázatok is vannak a büdzsében, de a GDP-arányos államháztartási deficit három százalék alatt maradhat.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője úgy nyilatkozott, hogy a költségvetési tervezet szerint a kiadási oldal emelkedése kismértékben elmarad az infláció mértékétől, vagyis a várható növekedés hatására csökken a GDP-arányos állami újraelosztás mértéke. Hozzátette: a megcélzott 2,4 százalékos deficit szigorú költségvetési gazdálkodást vetít előre, azaz a fiskális politika keresleti hatása valószínűleg lassítja a gazdasági bővülést jövőre. Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő igazgatója szerint „megfelelő szándék mellett tarthatónak tűnik a 2015-re megcélzott költségvetési egyenleg”. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza úgy tartja, hogy „meglehetősen konzervatív becsléseket láthatunk a költségvetésben, így tarthatónak látjuk a hiányszámot és a főbb mutatókat”.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos költségvetési hiánycél összhangban van a várható gazdasági folyamatokkal, és 0,6 százalékkal alacsonyabb a maastrichti három százaléknál. Az uniós követelmény akkor is teljesül, ha a GDP vagy a hiány a tervnél kissé kedvezőtlenebbül alakul – húzta alá a szakember. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője pedig azt emelte ki, hogy „mai tudásunk alapján a kormány makrogazdasági sarokszámai reálisak, a hiányterv pedig tarthatónak tűnik.”
A Világgazdaság felmérést is készített a témában: a megkérdezettek csaknem hetven százaléka szavazott úgy, hogy összejöhet a kormány terve, míg a voksolók harminc százaléka nem tartja reálisnak a büdzsé alapszámait.
Kisebb lett az MNB devizatartaléka
Október végén 34,218 milliárd euró volt a jegybanki devizatartalék összege, 1,466 milliárddal kevesebb, mint egy hónappal azelőtt – adta hírül tegnap a távirati iroda a Magyar Nemzeti Bankra hivatkozva. A tartalékok 2,055 milliárddal csökkentek a május végi idei csúcshoz képest, amikor 36,273 milliárd eurót értek el, de 435 millióval így is meghaladják a tavaly év végi szintet.
