Az újraiparosítás a gazdaság egyik sarokköve

Kiemelt helyen a járműipar. Győrben ma kezdődik az Audi TT Roadster gyártása (Fotó: Kövesdi Andrea)

Fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni az erős ipari gyártóbázist Európában, mert ez szükséges előfeltétele a gazdasági növekedés fokozásának, új, minőségi munkahelyek létrehozásának és a környezeti szempontból fenntartható iparba való átmenetnek – áll az brüsszeli industriAll Europe szakszervezet levelében, amelyet az Euró­pai Bizottságnak és a tagállamok kormányainak írt. A szervezet többek között felhívja a figyelmet, hogy a jelenleg növekvő szakadék az Európai Unió virágzó részei és a stagnáló régiók között nagy ipari kockázatokat jelent. „Az industriAll Europe meg van róla győződve, hogy az iparnak van jövője Európában, és az iparpolitika a gazdaságpolitika egyik sarokköve. Az iparpolitikának biztosítania kell az átmenetet a költséghatékony stratégiából olyan stratégia irányába, amelynek célja a társadalmi szükségletek, innová­ciók, új rések és piacok kiaknázása. Az európai iparpolitikának meg kell alapoznia a versenyképes Európai Uniót, amely élen jár a gazdasági modell fenntartható, erőforrás-hatékony, tudásalapú gazdasággá alakításában” – írták.

A szakszervezet felvetéseihez tartozik, hogy a mostanában sokat emlegetett újraiparosítás nem gyors folyamatot jelent, különösen nem Európa egészére nézve, hanem lassú, ám annál biztosabb gazdaságélénkítést. Szerencsére mind a magyar kormány, mind pedig az unió hasonló állásponton van. Az EU az év elején fogadta el 2030-ig irányadó klíma- és energiapolitikai programját. Emögött sokan például az olyan feldolgozóipari cégek sikeres lobbiját látják, amelyek előszeretettel panaszkodnak arra, hogy amerikai társaik sokkal versenyképesebbek náluk, mivel harmadannyiért jutnak gázhoz, mint az európai cégek. Ugyanez az irányvonal látszik az unió és az Egyesült Államok között folyó szabad kereskedelmi tárgyalásoknál is: az uniós cégek azért lobbiznak, hogy hozzáférjenek az olcsó amerikai palagázhoz. Az olcsó energia, amely az ipar alapja, ténylegesen olyan tényező lehet, amely elősegíthetné az iparosítást. A magyar kormány részéről a paksi bővítést tekinthetjük olyan hosszabb távú beruházásnak, amellyel ténylegesen hozzájárulhatnak az iparosításhoz.

Magyarország az újraiparosítás érdekében már több tucat stratégiai megállapodást kötött, számuk hamarosan eléri az ötvenet. Az iparosításnak a munkahelyeken kívül az is célja, hogy a magyar gazdaság szerkezete megváltozzon. A kormányzat részéről konkrétan a járműipart, az élelmiszeripart, a logisztikát, az elektronikát és az egészségipart helyezik középpontba.