A jövőre lejáró 2,5 milliárd eurós összegű devizaadósságunkat elsődlegesen forintalapon finanszírozza majd az állam – derül ki a benyújtott 2015-ös költségvetési törvényjavaslatból. A belföld sokkal stabilabb finanszírozói réteget jelent, mint például egy külföldi befektetői kör, amelyet „megriaszthat” egy negatív nemzetközi esemény.
Évek óta „hirdetett” gazdaságpolitikai cél, hogy végleg a forintalapú finanszírozás felé forduljon az állam. Jövőre 2,5 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, és a 2015-ös költségvetésben úgy számolnak, hogy ezt a forintpiacról tudjuk majd finanszírozni. (Az idei esztendőre 4,6 milliárd eurónyi devizaalapú forrásbevonást terveztek, amelyből több mint hárommilliárd eurónyi volt a nemzetközi devizakötvény-kibocsátás. Utoljára 2014 márciusában értékesítettünk devizakötvényeket a nemzetközi kötvénypiacon – a szerk.)
Az Államadósság-kezelő Központtól megtudtuk, hogy minden államadósság-kezelő intézmény számára az a legoptimálisabb, ha az ország saját devizájában fennálló adósságot kell finanszíroznia. Természetesen más oka is van annak, hogy miért is fordul a forintalapú finanszírozás felé az állam: az „arccal a lakosság felé” elv mögött az húzódik meg, hogy a háztartások sokkal stabilabb finanszírozói réteget jelentenek, mint például egy külföldi befektető, amelyet „megriaszthat” egy negatív nemzetközi esemény.
Ahogy korábbról már ismert volt a cél: Magyarország csökkenteni akarja államadósságának devizaarányát, amely jelenleg negyven százalék körül van. Emiatt pedig deklarált célja a kormánynak, hogy nem ad el újabb devizakötvényeket, és a finanszírozást forint alapon oldja meg.
A lakosság részesedése a forint állampapírokon belül 2011 végéhez képest megkétszereződött, mára meghaladja a 15 százalékot, és a kimutatások szerint a lakossági kezében lévő állampapírok 265 milliárd forinttal emelkedtek idén az első nyolc hónap leforgása alatt. Üdvözítő fejlemény, hogy a lakosság elkezdett hosszabb futamidők felé elmozdulni, a friss pénzek kétharmada már éven túli papírokba áramlik. A befektetők akkor teszik jól, ha az állampapírokat és a befektetési jegyeket egymás kiegészítőjeként veszik számításba, viszont rövid távon az emelkedő hozamkörnyezet előbbi termékeket értékelheti fel.
