Megnevezte tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamentben azoknak az élelmiszer-ipari cégeket, amelyek ellen az adóhatóság áfacsalás gyanújával folytat vizsgálatot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011 óta három cég, a Glencore, a Cargill és a Bunge bevonásával vizsgálódik.
Varga hangsúlyozta, a gyanúsítottak egy kört működtettek, amely magyarországi székhelyű társaságok nevében élelmiszer-ipari termékeket hozott be az unió országaiból, ám nem tett eleget áfabevallási kötelezettségének. A lapunk birtokába jutott információk szerint mindhárom érintett cégnek érdekes a múltja. A svájci Glencore-ral szemben olyan vádat fogalmaztak meg, hogy a fejlődő országokban kivonja magát az adófizetés alól. Az amerikai központú Bunge lefedi hazánk étolajpiacát. Tőzsdei honlapok szerint a Cargill csoport genetikailag módosított növények termesztésének a híve, sikeresen kampányolt egy amerikai népszavazáson amellett, hogy az ilyen növények felhasználását ne jelöljék a csomagolásokon.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), 2011 szeptemberében jelezte egy amerikai étolajgyártó cég vezetősége (a Bunge Zrt. - a szerk.), milyen jelenségeket tapasztal az élelmiszerpiacon. A NAV ezt követően két alkalommal fogadta az amerikai vállalat képviselőit, és megkezdődött a vizsgálat – közölte tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az élelmiszer-kereskedelem és az áfacsalások ügyéről az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában. Varga Mihály tájékoztatása szerint a bűnszervezetben tizenkét gazdasági szervezetet használtak fel az elkövetők. A részleteket ismertetve elmondta: újabb egyeztetés 2013 novemberében volt az amerikai társaság vezetőivel, akik egyrészt átadtak egy tanulmányt az élelmiszerek áfatartalmára vonatkozó javaslataikról a NAV-nak, másrészt jelezték, hogy az étolaj-kereskedelemben zajló áfacsalások visszaszorítása érdekében készek együttműködni az adóhivatallal. Ezután nyomozások indultak, amelyek kiegészültek a NAV saját felderítő tevékenységével. Az idén februárban ötven helyszínen volt házkutatás a cégeknél, könyvelőknél és ügyvezetőknél. Így sikerült azonosítani a bűnszervezetet, tizennégy gyanúsított van. A NAV nyolcszázmillió forint értékben rendelt el vagyonlefoglalást a szlovák és a cseh hatóságokkal együttműködve. Varga Mihály közölte: ha az amerikai nagykövetségnek további információja van erre vonatkozóan, akkor ezekkel segítheti a NAV vizsgálatát.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a hatóságok minden konkrétumot tartalmazó vád esetében lefolytatják a vizsgálatot. Tóth Bertalan szocialista képviselő annak a hat embernek a megnevezését hiányolta a miniszteri felszólalásból, akiknek az Egyesült Államok megtiltotta a beutazást. Hargitai János KDNP-s képviselő arra kérte a kormányt, hogy a jogállami normák betartásával, de erőteljesen lépjen fel az adócsalások ellen, mert „ez mindenki érdeke”.
A lapunk birtokába került információk szerint a vizsgálat alatt álló három multinacionális vállalathoz köthető cégek mindegyike érintett volt már több országban valamilyen szabálytalanságban.
A Glencore a világ legnagyobb nyersanyag-kereskedő cége. A vállalatot a néhai Marc Rich alapította, aki azzal vált ismertté, hogy a nyolcvanas években nem törődött a Dél-Afrikával szembeni embargóval, így az olajszállításokból hatalmas haszonra tett szert. Rudy Giuliani New York-i polgármester, aki akkoriban államügyész volt, vádalt emelt adócsalás miatt Rich ellen, de Bill Clinton elnök utolsó hivatali napján kegyelemben részesítette.
Az amerikai Bunge kapcsán a HVG 2010 decemberében számolt be arról, hogy a Cereol utódjaként megjelenő vállalat a magyar növényolajipar egyedüli szereplője. A cég három éve indított itthon az adócsalással kapcsolatos sajtókampányt, szerintük ugyanis az élelmiszerekkel kapcsolatos adócsalások elérik az egymilliárd eurót. Ugyanakkor az argentin kormány adóelkerülés miatt összesen 476 millió dolláros igényt nyújtott be a Bunge-val szemben.
A harmadik vizsgált vállalattal, a Cargill-lal szemben is követeléseket nyújtott be az argentin adóhivatal, amely megállapította, hogy a két vállalat nem vallotta be teljes körűen eladásait, és fantomcégeket hoztak létre, miközben profitjuk adóparadicsomokba áramolt.
A Cargill támogatta a demokratákat, legutóbb Barack Obama elnök afrikai élelmezési programját.
A három megnevezett cég kapcsán a beszállítói hálózatban vizsgálódnak az adóhatóság szakemberei, a Magyar Hírlap úgy tudja, hogy hivatalosan a NAV adótitok miatt nem ad ki információt az ügyről.
Röviden
A szocialistákat félbe kellett szakítani
- Az autóipar bővüléséről is szó volt tegnap az Országgyűlésben, de az elnöklő Lezsák Sándor két szocialista interpellációt is megszakított, miután azok nem az eredeti szöveg alapján hangzottak el, hanem a képviselők azt firtatták, hogy kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból.
- Letette képviselői esküjét az MSZP-s Gőgös Zoltán, aki Botka László szegedi polgármestert váltja a szocialista frakcióban. Az ellenzéki képviselő mandátumát a Ház egyhangúlag, 155 igen szavazattal igazolta.
- Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: nyitottak az adótörvényekkel kapcsolatos vitára. A kormánypárt azt képviseli, hogy a következő években is meglegyen a gyerekek után járó adókedvezmény, folytatódjon a köztisztviselői életpályaprogram, elinduljon a fegyveres szervek életpályaprogramja.
- A jobbikos Staudt Gábor szerint visszaélésekkel működik az önálló bírósági végrehajtói rendszer. Bírálta a kamara „fényűző” sárvári közgyűlését, továbbá azt, hogy a szervezet vezetője Gyurcsány Ferenchez fordult a végrehajtók egzisztenciájának védelme érdekében.
- Sallai R. Benedek LMP-s képviselő arról beszélt, hogy sajtóhírek szerint hatvan főre bővült a gyanúsítottak száma a területalapú támogatásokkal kapcsolatos csalások ügyében.
- Elegendő aláírást gyűjtött össze az LMP, hogy a parlamentben kezdeményezhesse a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működését vizsgáló bizottság felállítását - jelentette be Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője. (PG)
A legtöbbet a Tesco fizetheti
Az eddigiekhez képest többet kell fizetniük jövőre a kiskereskedelmi üzleteknek élelmiszer-biztonsági hálózat fenntartása címén az adótörvény-tervezet szerint. Mint arról a Világgazdaság beszámolt, a sávos rendszerben fizetett adóként legtöbbet a Tesco fogja fizetni. A bevétel hat százaléka lesz a teher a háromszázmilliárd forintot meghaladó forgalom után. Ugyanakkor ötszázmillió forint forgalom alatt nem kell fizetni díjat, míg ötvenmilliárd forintig 0,1 százalékos lesz az adóteher. A Tescónak a tavalyi bevétele után 25,5 milliárd forintot kell fizetnie, míg a Sparnak tizenkétmilliárdot. Emelkedik öt százalékkal a vállalkozások esetében az energiaadó, a kormány ezt a forint gyengülésével indokolja. Hasonlóképpen emelkedik a fűtőolaj adója, és literenként hat forinttal – tizenhétről tizenegyre – csökken a közúti fuvarozók jövedékiadó-visszatérítése. Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára lapunknak elmondta: nem örülnek neki, de az Európai Unió által meghatározott legalacsonyabb jövedékiadó-szinthez alkalmazkodni kell. Erre a módosításra is leginkább a forint árfolyamának változása miatt van szükség. (PGI)
