Az árnál és a hirdetéseknél is jobban befolyásolja a magyar szállóvendégek szobafoglalását, hogy hány csillaga van a választott hotelnek – derült ki a Budapesti Gazdasági Főiskola a szállodai minőségfejlesztés és vendégelégedettség összefüggéseit vizsgáló kutatásából.
Mégis a magyarországi hotelek alig fele minősíttette magát az Európai Unió szálloda- és vendéglátó-szövetségeinek szervezete által alapított HotelStars Union csillagokkal.
Míg tizenöt európai országban létezik a hotelek, szállodák valamilyen kötelező osztályba sorolása, addig Magyarországon – bár van nemzeti tanúsító védjegy – még nem előírás az Európai Unió szálloda- és vendéglátó-szövetségeinek szervezete, a Hotrec által alapított HotelStars Union csillagok alkalmazása. A hazai regisztrált csaknem ötszáz szállodából mintegy 380-at minősítettek a tanúsítvány 2012-es bevezetése óta, ami a hazai szállodák kapacitásának csak közel negyven százalékát fedi le. Pedig a minősítő tanúsítvány kiemelt szerepet játszik a hazai szállodák teljesítményében – hívja fel a figyelmet Karakasné Morvay Klára, a Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktusa. A BGF a szállodai minőségfejlesztés és vendégelégedettség összefüggéseit vizsgáló kutatása szerint a magyar turisták által leggyakrabban keresett három–négy csillagos szállodák vendégei inkább elégedettek az általuk kapott szolgáltatások ár–érték arányával, mint egy hasonló kategóriájú, de nem minősített, csillag nélküli hotel vendégei. Elégedettségük pedig végső soron a bevételben realizálódik – emeli ki a BGF adjunktusa.
„Meglepő módon a csillaggal nem rendelkező szállodák kisebb része nemzetközi lánchoz tartozó, magas minőségű szolgáltatást nyújtó hotel, amely úgy véli, a kiépített márkanév önmagában erős minőségjelzésnek számít. Ugyanakkor a 815 magyar szállóvendéggel, valamint huszonhárom szállodai szakemberrel készített kérdőíves vizsgálat eredményei szerint a hazai vendégek még nem igazodnak el úgy a márkanevek között, mint a tapasztaltabb utazóknak számító amerikai, francia, holland vagy angol társaik. Emiatt szobafoglaláskor keresik azokat a kapaszkodókat, amelyek csökkenthetik a szálláshely kiválasztásával kapcsolatos kockázatokat. Ezek között a csillagok megléte és száma a legfontosabb számukra (3,71 pont az egy 1-től 5-ig tartó skálán), amely biztosabb információforrást jelent, mint az árak (3,22), a minőségtanúsítványok (3,19) vagy a hirdetések (3,19)” – emeli ki Karakasné Morvay Klára.
A csillaggal nem rendelkező szállodák többsége pedig azok az önálló hotelek, amelyek tulajdonosai vagy nem tartják fontosnak a kategorizálást, vagy nem képesek teljesíteni a számukra kívánatos – vagy korábban használt – csillagokhoz tartozó követelményeket. A besoroláshoz szükséges díjak és fejlesztések ugyanis nehéz helyzet elé állítják a hazai szállodák többségét. A 2008-as nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság következtében a hazai turizmus is visszaesett, a szállodák szobafoglaltsága a 2007. évi átlagos 50,1 százalékot még 2013-ban sem érte el – ami önmagában tekintve és a környező országokhoz képest is alacsony –, a szállodai üzemeltetési költségek pedig egyes tételeknél akár húsz-harminc százalékkal is nőttek a válság óta. Emellett a hazai légitársaság megszűnését követően alacsonyabb fizetőképességű turisták kezdtek hazánkba érkezni, miközben a belföldi vendégek jövedelme is zsugorodott. Mindezek a szobaárak kényszerű csökkenését vonták maguk után, ami a szállodák jövedelmezőségének drámai romlásához vezetett. A szállodák nagyobb része költségtakarékossági intézkedésekkel – létszámleépítésekkel, karbantartási munkák, technikai fejlesztések elhalasztásával – próbálta a forgalmi elmaradást ellensúlyozni. Pedig a hazai szállodák, szállodai szolgáltatások számára a folyamatos minőségfejlesztés létkérdés – mutat rá a BGF adjunktusa.
„A BGF kutatása alapján megállapítható, hogy a jelenleg nyereségesen működő szállodák többsége a válságot követően fejlesztésekbe fogott. Sikerüket támasztják alá az elmúlt évek foglaltsági adatai is, amelyek alapján a magasabb kategóriájú, több csillaggal rendelkező szállodák jobb kihasználtságot érnek el, mint az alacsony besorolású vagy besorolás nélküli hotelek. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy nagyságrendileg a bevétel másfél százaléka fölött érdemes a tulajdonosoknak a minőségfejlesztésre áldozniuk ahhoz, hogy annak pozitív hatásait már az objektív mutatók növekedésében is érzékelni lehessen. Ezt az éves üzleti tervek készítésekor a szállodai menedzsmenteknek is érdemes szem előtt tartaniuk” – teszi hozzá Karakasné Morvay Klára.
