A jövő a nemzeti közműszolgáltatóé

Az állami Főgáz jó alapja lehet a nemzeti közműszolgáltatónak (Fotó: Kövesdi Andrea)

A kormány tervei szerint a teljesen állami nemzeti közműszolgáltató cég jó árakkal és jó szolgáltatással veri meg legkésőbb márciustól a jelenlegi piaci szereplőket – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy makói vállalkozói fórumon. Lázár hangsúlyozta, a nemzeti közműszolgáltató működésének célja nem a profit elérése, hanem hogy biztonságos és olcsó szolgáltatást nyújtson. Az uniós jogszabályok alapján a hálózat fenntartása és a fogyasztók ellátása elkülönül egymástól, így nincs technikai akadálya a szolgáltatásnak. Az állam megvásárolta a Főgázt, amely jó alapja lehet a nemzeti közműszolgáltató holdingnak – mondta a miniszter. A szervezésekkel Németh Lászlóné miniszterelnökségi államtitkárt bízta meg a miniszterelnök. „Az a célunk, hogy a lakosság és a gazdaság számára olcsó áram és gáz álljon rendelkezésre, és ez a jövő”– szögezte le a miniszter, akinek reményei szerint egy év múlva a magyar háztartások egy jelentős része már az állami tulajdonú cégtől vásárolja az áramot és a gázt. Lázár arról is beszélt, hogy a kormány – minden ellenkező híreszteléssel ellentétben – nem az alapján dönt majd egy-egy településnek nyújtott fejlesztési forrásokról, hogy milyen pártállású az adott városvezetés. Azt mérlegelik majd, hogy az adott polgármester és képviselő-testület a helyi vállalkozókkal együttműködve milyen gazdaságfejlesztési programot készített. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Makó jelenlegi polgármesteréhez, Buzás Péterhez szólva hangsúlyozta, nem tartja megfelelőnek a szocialista politikus által bemutatott programot, a város fejlődéséhez Farkas Éva – a Fidesz-KDNP jelöltjének – tervei jelenthetnek biztosítékot.

Ugyanezen a fórumon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is felszólalt. Elmondta, az elmúlt években elért eredmények – közöttük az államháztartás rendbetétele, a foglalkoztatási helyzet javítása, az infláció csökkentése – megfelelő „elrugaszkodási pontot” teremtettek ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára álljon. Rámutatott, a hitelezést újra kell indítani Magyarországon. A kereskedelmi bankok – elsősorban a külföldi tulajdonban lévő pénzintézetek - nem hajlandók a kis- és középvállalkozói szektorral foglalkozni. Az állami lépések pedig hosszú távon nem képesek kiváltani a kereskedelmi banki tevékenységet. Ezért kiemelt cél, hogy a bankrendszer ötven százaléka hazai tulajdonban kerüljön.

Fontos gazdasági kérdésekről a hétvégén Varga Mihály a Hír TV-ben is beszélt. Mint mondta, Magyarországnak meggyőződése, hogy az Oroszország ellen az Európai Unió által bevezetett gazdasági szankciók nem vezetnek az orosz–ukrán konfliktus megoldásához. Kiemelte, hogy Magyarországnak érvényesítenie kell gazdasági érdekeit, és az orosz–ukrán konfliktus megmutatta azt is, hogy az utóbbi húsz évben elhanyagolt magyar védelmi ipart fejleszteni kell. A kormány bízik abban, hogy mihamarabb békésen rendeződik az orosz­– ukrán konfliktus – mondta Varga Mihály. Kifejtette: a globalizáció azt is jelenti, hogy aki az orosz piacról kivonul, annak a helyére „abban a pillanatban” más, unión kívüli országból ott terem három másik cég. Magyarországnak komoly gazdasági kapcsolatai vannak Ukrajnával és Oroszországgal, míg az uniós szankciókat „teljes mellszélességgel” támogató országok – például Írország, vagy Spanyolország – nem veszítenek annyit az embargóval, mint hazánk – emelte ki Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter arról, hogy az ellenzék egy, a múlt héten elhangzott előadásából azt a következtetést vonta le, hogy óriási megszorításra készül a kormány, azt mondta, hogy ez kapitális marhaság, mivel ő csupán arról beszélt, hogy a gazdaság növekedésével párhuzamosan az állami kiadások aránya is csökken. Nincs tehát szükség semmilyen megszorításra, hiszen Magyarország a legjobban teljesít az unió tagállamai között – szögezte le.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Varga Mihály elmondta: a következő négy év legfontosabb feladata, hogy még több új munkahely jöjjön létre, és további ösztönözzék a növekedést. Kifejtette: az újraiparosítás is arról szól, hogy több munkahely legyen, de ehhez szükség van olyan beruházásokra, amelyek ezt megalapozzák, és ehhez kell hozzárendelni az európai uniós forrásokat, egy megfelelő adórendszert és a költségvetési kiadásoknak egy olyan felülvizsgálatát, amely a vállalkozók beruházásait, munkahelyteremtését támogatja.

Októbertől olcsóbb a távhő

A februárban elfogadott rezsicsökkentési törvény október 1-jén hatályba lépő szabálya szerint a távhő díja akkortól 3,3 százalékkal csökken. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a lakossági felhasználó részére, a távhő szolgáltató által kibocsátott számlában, a 2014. szeptember 30-át követő időszakban igénybe vett távhőszolgáltatásért fizetendő összeg nem haladhatja meg a 2013. november 1-jén alkalmazott díjtételek alapján, ugyanazon feltételekkel – például ugyanakkora fogyasztás, légtérfogat stb. – számított összeg 96,7 százalékát.

Ugyancsak ez a törvény határozza meg – szintén október elsejei hatállyal – a villamos-, illetve a gázvezetékhez történő csatlakozás díjának a meghatározását. Például a villanyhálózathoz való csatlakozás díja nem haladhatja meg a csatlakozások érdekében – közvetlenül – hálózati beruházásokra fordított összegek nagyságát. Az alkalmazandó díjat a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke határozza meg. A gáz-csatlakozás díjára nincsenek részletes törvényi feltételek, azt is az előbbi hivatal elnöke jogosult meghatározni. Az elnök ezen jogkörét sarkalatosnak minősítette a törvény.