A héten elfogadott pénzügyi salátatörvény több fontos jogszabályt is átír: új adónk lesz, amivel a korábbi, nem EU-konform végkielégítés-adót „hozza vissza” a kormány, valamint átmenetileg megtiltják a tévéknek, hogy pénzt kérhessenek a kábelszolgáltatóktól. S miközben a 2015-ös büdzsét publikálásának határideje meghosszabbodik, addig az önkormányzatoknak nem kell költségvetési koncepciót készíteniük.
Úgynevezett pénzügyi salátatörvényt fogadott el a héten az Országgyűlés, amely számos területen stratégiai jelentőségű módosítást is jelent. Így például a jövő évi költségvetés nyilvánosságra hozatala kitolódik október végéig, és új elem az elmúlt évek gyakorlatához képest, hogy az önkormányzatoknak nem kell koncepciót benyújtaniuk a büdzséhez.
Lesz egy új adó is, amivel a kabinet kvázi pótolja a végkielégítéseket érintő, korábbi, 98 százalékos kulcsú fizetési kötelezettséget: ehelyett alacsonyabb - 15-40 százalékos – mértékű átalányközterhet állapított meg a jogalkotó. A módosítás figyelembe veszi az uniós bíróság korábbi döntését. Változott emellett a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így lehetővé válik egyebek mellett az, hogy bank és szakosított hitelintézet is csatlakozhasson az integrációhoz.
Tilos lesz átmenetileg a tévéknek – ez főként a két nagy kereskedelmi csatornát (RTL Klub és TV2) érinti –, hogy pénzt kérhessenek a kábelszolgáltatóktól. A szabályozás azért átmeneti jellegű, mert a későbbiekben a kormány határozza majd meg a díjszedés szabályait.
A módosítások értelmében immár a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában álló gazdasági társaság, az MFB Földgázkereskedő korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt szerezhet. S a jövőben politikus is lehet tisztségviselő a Magyar Export-Import Bankban (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosítóban. Ugyanakkor 18-ról 12 hónapra csökkentette a parlament az Eximbank és a Mehib vezetőinek a poszt betöltéséhez szükséges vezetői gyakorlati idejét. A közbeszerzési törvény változtatása pedig azt tartalmazza, hogy a kormányzati kommunikációs feladatok ellátásával kapcsolatos közbeszerzésekre központosított eljárást lehet alkalmazni - ennek részletszabályait pedig a kormány határozza meg.
Bővült a Nemzeti Eszközkezelő jogköre is. Méghozzá úgy, hogy az eszközkezelő az állam nevében és annak javára életjáradékot nyújtó cégeket vásárolhat a jövőben.
