A külügyi kapcsolatainkat a gazdaság előrelendítésére kell használni, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és társszervezetei pedig segítséget nyújtanak a hazai vállalkozásoknak abban, hogy külföldön is érvényesülhessenek.
A magyar diplomácia korábban is jó eredményeket ért el, s most a külgazdaság és a külügyek egy minisztériumba kerülése is azt célozza, hogy a külkapcsolatok a nemzetgazdaság előrelendítését is szolgálják – mondta tegnap Szabó László a Joint Venture Szövetség üzleti reggelijén. A külgazdasági és külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a minisztérium a hozzá tartozó intézményrendszerrel közösen a hazai vállalatokat kívánja segíteni azok külföldi piacokra jutásában. Kiemelte azt is, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett euroatlanti szereplő, a kelet felé nyitás pedig a több lábon állást szolgálja, s nem jelent nyugati zárást. Már csak azért sem, mert hazánk exportjának 79 százaléka az Európai Unióban talál gazdára.
Ezeknek a termékeknek Kerekes György szerint mintegy húsz százaléka harmadik félhez vándorol tovább európai kereskedők révén. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNK) vezérigazgatója egyik célként fogalmazta meg e kereskedők kiiktatását, hogy a hazai kis- és középvállalatok (kkv) közvetlenül értékesítsenek Európán kívülre is. Kerekes elmondta, hogy a magyar kkv-k kiviteli tevékenysége előtt hatalmas gátrendszer áll, amelynek része a megfelelő hozzáállás, a külkereskedelmi ismeretek, a külpiaci kapcsolatok és a pénz hiánya is. Ezek leküzdésében, valamint a vállalatvezetésben ad tanácsot a szervezet a hozzá forduló cégeknek.
A hazai versenyképességet nemcsak a termékek, hanem a szolgáltatáscsomagok, rendszerek exportjának a növekedése is fokozza. Így nagy figyelmet szentel az MNK a mezőgazdasági, mérnöki, környezetvédelmi és vízipari szolgáltatások külföldre juttatásának – emelte ki Kerekes György.
A magyar vállalatok nemzetközi versenyképességén javító új hitelterméket nyújt a Magyar Export Import Bank Zrt., amint az Országgyűlés elfogadja azt a – már benyújtott – rendeletmódosítást, amely ezt lehetővé teszi. Október 15-től pedig már elérhető a Mikrohitel-kártya program az exportra készülő cégek számára, folyószámlahitel formájában – magyarázta Puskás András üzleti vezérigazgató-helyettes. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi időben folyamatosan csökkenő kamatszintek miatt érdemes a régi konstrukciókat az új, kedvezőbb feltételekkel újrakötni.
Ezeknek a termékeknek Kerekes György szerint mintegy húsz százaléka harmadik félhez vándorol tovább európai kereskedők révén. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNK) vezérigazgatója egyik célként fogalmazta meg e kereskedők kiiktatását, hogy a hazai kis- és középvállalatok (kkv) közvetlenül értékesítsenek Európán kívülre is. Kerekes elmondta, hogy a magyar kkv-k kiviteli tevékenysége előtt hatalmas gátrendszer áll, amelynek része a megfelelő hozzáállás, a külkereskedelmi ismeretek, a külpiaci kapcsolatok és a pénz hiánya is. Ezek leküzdésében, valamint a vállalatvezetésben ad tanácsot a szervezet a hozzá forduló cégeknek.
A hazai versenyképességet nemcsak a termékek, hanem a szolgáltatáscsomagok, rendszerek exportjának a növekedése is fokozza. Így nagy figyelmet szentel az MNK a mezőgazdasági, mérnöki, környezetvédelmi és vízipari szolgáltatások külföldre juttatásának – emelte ki Kerekes György.
A magyar vállalatok nemzetközi versenyképességén javító új hitelterméket nyújt a Magyar Export Import Bank Zrt., amint az Országgyűlés elfogadja azt a – már benyújtott – rendeletmódosítást, amely ezt lehetővé teszi. Október 15-től pedig már elérhető a Mikrohitel-kártya program az exportra készülő cégek számára, folyószámlahitel formájában – magyarázta Puskás András üzleti vezérigazgató-helyettes. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi időben folyamatosan csökkenő kamatszintek miatt érdemes a régi konstrukciókat az új, kedvezőbb feltételekkel újrakötni.
