Gazdaság
Hazánknak esett a hitelminősítő
Rég nem tapasztalt bírálatot kapott Magyarország a Standard & Poor’stól
Megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában fennálló szuverén adósságának „BB/B” szintű adósosztályzatait pénteken a Standard & Poor’s (S & P), az eddigi stabil kilátással – számoltunk be hétvégi számunkban. A hitelminősítő várakozása szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2015 végére már valamivel túllépi a 2007-ben – a pénzügyi válság elhatalmasodása előtt – mért szintet. A magyar gazdaság növekedési potenciálja viszont a későbbiekben alacsonyabb szintre áll be – jósolta a hitelminősítő.
Az S & P szakértői szerint a magyar gazdaság jelenlegi növekedési lendületének erősödését részben a beruházások és a fogyasztás korábbi nyomott szintjéből eredő bázishatások, részben a „nagyvonalú” EU-folyósítások, részben pedig olyan kormányzati gazdaságpolitikai intézkedések okozzák, amelyek rövid távon segíthetik, középtávon viszont hátráltathatják a növekedést.
Amint az intézkedések hatásai kifutnak, a S & P várakozása szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési rátája 1–1,5 százalékra esik vissza. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai döntéshozatal, a terjeszkedő közszféra, a regresszív és túlbonyolított adókörnyezet, a nem nyereséges bankrendszer és a csökkenő népesség visszahúzó erővel hat a magyar gazdaságra – áll az S & P elemzésében. Ezt a felívelő, később ismét lefelé tartó növekedési pályát prognosztizálják más nagy londoni házak is Magyarország esetében, bár elsősorban külső okok – mindenekelőtt a gyenge euróövezeti növekedés és az ukrajnai válság hatásainak átgyűrűzése miatt.
A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport közgazdászai új előrejelzésükben az első félévi erőteljes teljesítmény alapján háromszázalékos magyar GDP-növekedést valószínűsítettek 2014 egészére, de a ház szerint az orosz–ukrán konfliktus 2015-ben akár egy teljes százalékponttal is lassíthatja a magyar gazdasági növekedést.
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai legutóbbi felülvizsgált előrejelzésükben közölték, hogy a hazai kereslet élénkülése és a devizahitelesek terheinek enyhítése alapján „könnyen elképzelhetőnek” tartanak akár 3,5 százalékos idei egész éves GDP-növekedést is a magyar gazdaságban. A ház londoni elemzői közölték ugyanakkor azt is, hogy véleményük szerint ezt az ütemet nehéz lesz fenntartani hosszabb távon. A cég ezért 2016-ban 2,3 százalékos egész éves növekedést vár Magyarországon. Az S & P elemzése szerint 2009 óta – a külföldi anyabankok nagy tőkeinjekcióitól és egyes jelentős feldolgozóipari beruházásoktól eltekintve – gyenge a működőtőke-beáramlás a magyar gazdaságban. A cég számításai szerint a közvetlen külföldi befektetések értékének éves átlaga a 2009 óta eltelt időszakban nem éri el a GDP egy százalékát, jóllehet 2001 és 2008 között évente átlagosan 3,1 százalék volt. Az S & P londoni elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ez a folyamat az egész térségre jellemző.
A hitelminősítő közölte: nem számol azzal, hogy a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó intézkedések a magyar bankszektor átlagos tőkemegfelelési rátáját a nyolcszázalékos szabályozási minimum alá csökkentenék, de várakozása szerint ezek az intézkedések a magyar gazdaság hitelellátásnak további szűkítésére késztetik a bankokat.
Az S & P elemzői ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a háztartások devizahitel-állományának csökkentése kedvező hatással lesz a magyar monetáris politika rugalmasságára. Szerintük várhatóan teljesül a GDP-hez mért 2,9 százalékos idei államháztartási hiánycél, bár van néhány kockázat; a cég ezek közé sorolja a vártnál alacsonyabb inflációt.
Az S & P szakértői szerint a magyar gazdaság jelenlegi növekedési lendületének erősödését részben a beruházások és a fogyasztás korábbi nyomott szintjéből eredő bázishatások, részben a „nagyvonalú” EU-folyósítások, részben pedig olyan kormányzati gazdaságpolitikai intézkedések okozzák, amelyek rövid távon segíthetik, középtávon viszont hátráltathatják a növekedést.
Amint az intézkedések hatásai kifutnak, a S & P várakozása szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési rátája 1–1,5 százalékra esik vissza. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai döntéshozatal, a terjeszkedő közszféra, a regresszív és túlbonyolított adókörnyezet, a nem nyereséges bankrendszer és a csökkenő népesség visszahúzó erővel hat a magyar gazdaságra – áll az S & P elemzésében. Ezt a felívelő, később ismét lefelé tartó növekedési pályát prognosztizálják más nagy londoni házak is Magyarország esetében, bár elsősorban külső okok – mindenekelőtt a gyenge euróövezeti növekedés és az ukrajnai válság hatásainak átgyűrűzése miatt.
A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport közgazdászai új előrejelzésükben az első félévi erőteljes teljesítmény alapján háromszázalékos magyar GDP-növekedést valószínűsítettek 2014 egészére, de a ház szerint az orosz–ukrán konfliktus 2015-ben akár egy teljes százalékponttal is lassíthatja a magyar gazdasági növekedést.
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai legutóbbi felülvizsgált előrejelzésükben közölték, hogy a hazai kereslet élénkülése és a devizahitelesek terheinek enyhítése alapján „könnyen elképzelhetőnek” tartanak akár 3,5 százalékos idei egész éves GDP-növekedést is a magyar gazdaságban. A ház londoni elemzői közölték ugyanakkor azt is, hogy véleményük szerint ezt az ütemet nehéz lesz fenntartani hosszabb távon. A cég ezért 2016-ban 2,3 százalékos egész éves növekedést vár Magyarországon. Az S & P elemzése szerint 2009 óta – a külföldi anyabankok nagy tőkeinjekcióitól és egyes jelentős feldolgozóipari beruházásoktól eltekintve – gyenge a működőtőke-beáramlás a magyar gazdaságban. A cég számításai szerint a közvetlen külföldi befektetések értékének éves átlaga a 2009 óta eltelt időszakban nem éri el a GDP egy százalékát, jóllehet 2001 és 2008 között évente átlagosan 3,1 százalék volt. Az S & P londoni elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ez a folyamat az egész térségre jellemző.
A hitelminősítő közölte: nem számol azzal, hogy a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó intézkedések a magyar bankszektor átlagos tőkemegfelelési rátáját a nyolcszázalékos szabályozási minimum alá csökkentenék, de várakozása szerint ezek az intézkedések a magyar gazdaság hitelellátásnak további szűkítésére késztetik a bankokat.
Az S & P elemzői ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a háztartások devizahitel-állományának csökkentése kedvező hatással lesz a magyar monetáris politika rugalmasságára. Szerintük várhatóan teljesül a GDP-hez mért 2,9 százalékos idei államháztartási hiánycél, bár van néhány kockázat; a cég ezek közé sorolja a vártnál alacsonyabb inflációt.