Folytatódtak a devizahiteles perek, tegnap tizenegy bank és egyéb pénzintézet ügyét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék. Nyolcat elutasítottak, három ügy tárgyalását elhalasztották. Leginkább a tisztességtelenséget, átláthatatlanságot hozta fel indokként a törvényszék.
Összesen tizenegy, devizahiteles szerződések egyoldalú módosításának tisztességességével kapcsolatos pénzintézet keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék. Tegnap az Erste Bank Zrt., a Raiffeisen Bank Zrt., a Raiffeisen Lízing Zrt., a Környe-Bokod Takarékszövetkezet, a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet, az MKB Euroleasing Autólízing Zrt., az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt., a Sopron Bank Burgenland Zrt. kereseteit elutasította a törvényszék. Későbbre halasztották a döntést a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt., a Merkantil Car és Gépjármű Lízing Zrt., valamint a KDB Bank Európa Zrt. ügyében.
Az Erste Bank esetében, az ítélet szerint a pénzintézet által rögzített általános szerződési feltételek (ászf) nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak. A Raiffeisen Bank Zrt. ügyében a bíró kifejtette: az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei. A Raiffeisen Lízing Zrt. perében hozott elutasító döntés indoklása szerint különösen az átláthatóság, érthetőség törvényben rögzített követelményének nem feleltek meg a szerződési feltételek.
A Környe-Bokod Takarékszövetkezet devizahiteles szerződései nem részletesek, nem átláthatók, nehezen értelmezhetők, és a felmondhatóság elvének sem felelnek meg. A Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet esetében a vizsgált időszakban egyetlen olyan kölcsönszerződés sem volt, amely maradéktalanul megfelelt volna a per alapjául szolgáló, a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényben foglalt hét elvnek. Az MKB Euroleasing Autólízing Zrt. szerződéses feltételei, kikötései nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelműség elvének. A törvényszék az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.-t perében a törvényszék kiemelte, hogy a felperes cég árazási, ügyfél-minősítési és egyéb csatolt szabályzatait nem vizsgálta, mivel azok nem képezik a per tárgyát. A törvényszék a Sopron Bank Burgenland Zrt. ügyét úgy ítélte meg, hogy a felperes keveri a jogszabálynak való megfelelés és a tisztességesség fogalmát.
Rendezi a kormány a devizahiteleket
Információink szerint holnap nyújtják be azt a törvényjavaslatot, amely a devizahitelek újraszámításáról és a kölcsönnel rendelkezők kompenzációjáról szól. Eldől tehát, mennyit kapnak vissza a devizahitelesek és milyen formában. Palkó István, a Portfólió.hu vezető elemzője úgy tartja, nyitott kérdés maradhat, miként zajlik majd a devizahitelek forintosítása, és mi jön utána. A közgazdász szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a tényleges elszámolásra a bírósági perek lezárulta után, januárban vagy februárban kerül majd sor. A már lezárt szerződésekhez átutalásos vagy készpénzes visszatérítés jár, a még élő szerződéseknél pedig a visszajáró összeggel csökkentik az ügyfél aktuális tőketartozását, ami egyúttal a jövőbeni törlesztőrészletet is mérsékli. A szakember kiemelte: a júliusban elfogadott, első devizahiteles törvény alapján az összes devizahitelesnek és forinthitelesnek jár visszatérítés, ha az általános szerződési feltételek esetében a bank nem tudta megdönteni a bíróságon a tisztességtelenség vélelmét. Vannak azonban kivételek, amelyekre törvény szerint nem jár visszatérítés, az ügyfél legfeljebb perelhet érte: így például a 2004. május 1-jei EU-csatlakozásunk előtt kötött szerződések, vagy a Nemzeti Eszközkezelő segítségének igénybe vétele miatt lezárt hitelszerződések. Idetartozik, hogy Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese tegnap a hitelintézet rendezvényén azt mondta: „Reméljük, hogy ez utóbbi volt az utolsó nagy csapás, és a bankadó is enyhülni fog.” Ezt követően a magánszektor hitelezése dinamikus lehet.
(SZCS)
