Domokos László Nyíregyházán az ötvenkettedik Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta, a gazdálkodást kézben tartották és a költségvetés konszolidációja a legutóbbi három évben eredményes volt. Az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte, hogy 2010 és 2013 között teljesültek az alaptörvényben megfogalmazott adósságcsökkentési követelmények.
Az ÁSZ elnöke elmondta, folyamatosan csökkent az államadósság, az államháztartás hiánya pedig három esztendőn keresztül a GDP 3 százaléka alatt maradt, így Magyarország 2013 nyarán kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Domokos László az államháztartás pénzforgalmi egyenlegének mutatói közül kiemelte, hogy amíg 2010-ben az előirányzattól való eltérést jelző adatok az elkülönített állami pénzalapok kivételével negatívak voltak, addig 2013-ban valamennyi pozitív volt. Hozzátette, az alrendszerek egyenlegeinek túlcsordulását sikerült megakadályozni, ami az előző évek fegyelmezetlen költségvetési gazdálkodásának állandó jellemzője volt.
Domonkos László kifejtette, hogy stabilizálódott az önkormányzati alrendszer és a társadalombiztosítás. Köszönhetően a finanszírozási összhang megteremtésének és az adósság-átvállalásnak, a helyhatóságok pozitív szaldót értek el, míg az alapok egyensúlyba kerültek. Az ÁSZ elnöke szerint az önkormányzatok jövőbeni eladósodásának kockázatát lényegesen mérsékli, hogy néhány kivételtől eltekintve csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt és engedélyköteles a garancia- és kezességvállalásuk is, továbbá nem fogadhatnak el olyan helyi, települési költségvetést, amely működési hiányt tartalmaz.
Mint mondta, a bevételeket növelték az Európai Uniótól kapott támogatások is, a transzferek értéke 2013-ban például meghaladta a GDP 5 százalékát. A jól alakuló bevételek mellett a kiadási oldalon több, korábban nagymértékben emelkedő tétel „elfutását" sikerült megakadályozni, így például a gyógyszer-támogatásokat, valamint megszűntek a számos formában létező korhatár előtti nyugdíjak. Az államháztartás szerkezete kedvezően változott az utóbbi három évben. Az uniós források felhasználásával és az állam növekvő szerepvállalásával nőtt a gazdasági célú kiadások részaránya, 14,3 százalékról 17,5 százalékra. A jóléti rendszerek átalakításában szintén jelentős lépések történtek, nőttek a megtakarítások, a kiadások a pénzforgalom 61,5 százalékáról 56,7 százalékra mérséklődtek.
