Jövőre vége az adósságcsapdának

A túlzott lakossági eladósodás gazdasági, pénzügyi stabilitási és szociális szempontból is káros folyamat. A lakosság devizában történő eladósodása növeli az ország külső sérülékenységét is, mivel a hitelek mögött jellemzően külső devizaforrások állnak. Végül a túlzott lakossági el-adósodás komoly szociális gondot is jelent, mivel megemelkedhet a hitelüket tovább már fizetni nem képes háztartások száma, s ez kilakoltatásokhoz vezethet.

A 2015. január 1-jétől életbe lépő új jegybanki előírásokat minden Magyarország területén kötött, új hitel esetében alkalmazni kell. Az új szabályozás két fő pillérből áll. A jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél (jelzáloghitelek) a fedezetek, mint például a lakásérték arányában korlátozza a felvehető hitel nagyságát.

A jövedelemarányos törlesztő-részlet-mutatót minden új, kétszázezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell. Ilyen a fogyasztási hitel, a jelzáloghitel vagy a gépjárműhitel. A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden fennálló hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhét, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem – munkabér, nyugdíj, családi pótlék – számítható be. Ez egyértelműen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak a bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.

A 2015. január 1-je után felvett új forinthitelek esetében a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató nem haladhatja meg az ötven, a magas jövedelmű ügyfelek esetében – négyszázezer forint nettó jövedelem vagy afelett – pedig a hatvan százalékot. A jövedelmeket és az adósságterheket több adóstárs esetében összevontan kezelik. A forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt az új rendelkezés valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással, ugyanakkor ha az MNB makroprudenciális hatóságként a jövőben túlzott lakossági hiteldinamikát észlel, a korlátok bármikor szigoríthatók.


Az euróban és egyéb devizában felvett, új hitelekre vonatkozóan – egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva – sokkal szigorúbb JTM-korlátokat írtak elő: huszonöt és tíz, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében harminc és tizenöt százalékot. Ezen korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása. A hitelfedezeti arányokra vonatkozóan – a szabályozás folyamatosságának biztosítása érdekében – alapvetően a jelenleg hatályos előírásokat vette át az MNB-rendelet, amely szeptemberben jelenik meg a Magyar Közlönyben.