A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozata szerint célszerű lenne összehívni a magyar-orosz kormányközi bizottság ülését októberben a kialakult helyzet áttekintésére - mondta Tóth Imre, a tagozat elnöke pénteken a testület ülésén, ahol az orosz szankciók magyarországi következményeit elemezték a tagvállalatok.
Az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt. Több tagállam, Lengyelország, Franciaország és Görögország is fölszólította az Európai Uniót, hogy térítse meg az orosz embargó miatt keletkezett kárukat vagy vezessen be ártámogatást.
Tóth Imre szerint az orosz gazdasági kapcsolatokat érintő szankciók sokkal keményebb hatással lesznek az üzleti kapcsolatokra, az Európai Unió és a magyar gazdaságra, mint ahogyan azt az elemzők várják. A tagozat elnöke hangsúlyozta: fennáll a veszélye annak, hogy a szankciók bevezetésével üzleti kapcsolatok szakadnak meg, szünetelnek, nehéz lesz a jelenlegi helyzetet visszaállítani.
Tóth Imre elmondta, a környező országok kamaráival konzultálva úgy látják, hogy a szankciókat komolyan kell venni, és a vállalkozásoknak törvénytisztelő módon kell hozzáállni. A cégeknek vegyesvállalatok létrehozását javasolják és szorgalmazzák, mert ilyen formában az orosz piac könnyebben kezelhető.
A csökkenő orosz piaci lehetőségek a nemzetközi és hazai nagyvállalatokat, kisvállalatokat egyaránt érintik, példaként említette a Molt, az OTP-t, az MVM-et, illetve a magyar beszállítókat alkalmazó nemzetközi autógyártókat, mezőgazdasági gépgyártókat. A kamara számítása szerint az Oroszországba irányuló magyar export 20-25 százalékát mintegy ezer hazai kis- és középvállalkozás adja - érvelt a tagozat elnöke.
Eltérő tapasztalatok
A tagozat tagvállalatai eltérő tapasztalatokról számoltak be a szankciók eddigi hatásáról.
Az építőiparban működők úgy látják, hogy bár az orosz állami megrendelésben egyre inkább a ppp-konstrukciók (public–private partnership, vagyis a köz- és a magánszféra együttműködése) jelennek majd meg, de folytatódnak a nagy infrastrukturális beruházások. A magyar vállalatok a nyertes orosz konzorciumok révén tudnak majd továbbra is munkát vállalni. Ezzel szemben az élelmiszerkereskedelmi cégek képviselői arról számoltak be, hogy eddigi kereskedelmi partnereik harmadik piacról, például Szerbiából származó termékeket keresnek.
Oroszország - válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra - csütörtökön bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több száz millió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek.
Több száz millió euró kár érheti az orosz szankciók miatt az olasz mezőgazdasági szektort az olasz külkereskedelmi kamara számításai szerint. Riccardo Monti kamarai elnök elmondta: 25 százalékkal is visszaeshet az Oroszországba irányuló olasz kivitel.A Coldiretti agrárszövetség szerint 183 millió euró (58 milliárd forint) lehet azoknak a mezőgazdasági termékeknek az összértéke, amelyeket az orosz embargó érint.
