Jó üzlet a nemzeti szövetségeknek

Hatalmas összegre tett szert a FIFA, de még soha ennyi pénzt nem osztott szét, mint a brazíliai világbajnokság után. Igaz, rekordbevételt is ért el. A vb összbevétele 3,3 milliárd euró volt, ebből a FIFA-nak tisztán 1,5 milliárd euró nettó nyeresége lett, szemben a 2010-es tornával, amely után még „csak” hárommilliárdos bevételt emlegettek.

A német Die Welt pénzügyi jelentések alapján készült összefoglalója szerint a bevételhez képest a FIFA szűkmarkúnak bizonyult, hiszen csupán 425 millió eurót adott azoknak a kluboknak, amelyek játékosokat küldtek a tornára.

A 209 tagszervezetnek – mint például az MLSZ – további 148 millió eurót folyósítanak, a maradék pedig a FIFA számláján lekötött betétbe vándorol.

A vb-győztes válogatott szövetsége, a DFB 25,7 millió eurót kap a szervezettől a szép szereplésért, ám a cikkíró szerint ettől nem kell elájulni. Már azért sem, mert a csapatnak huszonkétmilliós kiadása volt a tornával kapcsolatban. Ezek után kevesebb mint négymilliós nyeresége marad, ám még ebből is le kell adni a ligának.

A fentiekből kiindulva veszteséges lett volna a vb-kaland, ha mondjuk a második helyen végez a Nationalelf, hiszen az ezüstért 18,3 millió euró jár.

A Die Welt cikkírója a kiadásokat részletekre bontja. Ha tételesen megnézzük, nem keveset kellett költeni az orvosokra, a terapeutákra, a biztonsági felszerelésekre, a nem olcsó szállodákra, a repülőjáratokra vagy éppen arra a huszonöt biciklire, amelyet azán elárvereztek, és a befolyt összeget egy iskola javára fordították. A lényeg: a játékosok és az edzők kilencmillió eurót kaptak. A 23 játékos mindegyike háromszázezer eurót kapott, az is, aki egyetlen percet sem töltött a pályán. Kétmillió körüli összeggel pedig az edzők és a segítők gazdagodtak.

A szakértők egyöntetűen úgy látják, a legnagyobb pénügyi veszteséget feltehetően Brazília könyvelheti el. Az infrastruktúra fejlesztése ugyanis legalább 11 milliárd euróba került, ám köztudottan sok fejlesztést nem fejeztek be idejében. A bevétel pedig alig érte el a költségek felét. Kétségtelen, az építkezések jó része halaszthatatlan volt – gondoljunk a riói olimpiára –, autópályák, repülőterek, szállodák épültek, újultak meg. Ám az is igaz, hogy létezik olyan stadion a tizenkettőből, amely, ha nem is üresen, de kihasználatlanul marad: az őserdőben levő Manausban vagy éppen Brazíliaváros, ahol nincs sem első, sem másodosztályú csapat. És az is kérdés, hogy miért kellett a hatvannégy mérkőzésnek tizenkét stadion.

Az országból a FIFA adómentesen viszi ki a pénzét, bár ott hagy 74 millió eurónyi bónuszt a házigazdáknak. Ez egy nonprofit szervezettől igen szép teljesítmény - írja a Die Welt.

Nagyjából négymillió futballturistával számolhatott Brazília, s a számítások szerint mintegy hatszázezer volt a külföldi. Ők fejenként átlagosan kétezer-ötszáz dollárt hagytak ott Brazíliában. Ez nem kis summa, ráadásul a turisztikai szakemberek abban reménykednek, hogy a látogatók jó hírét vitték az országnak, s ez – no meg az olimpia – a következő évek idegenforgalmát is meglendítheti.

Érdekes – vagy már inkább természetes –, hogy a kínai vállatok nagy haszonra tettek szert a világbajnokság során. A bajnokság hivatalos kabaláitól kezdve a serlegeken át a stadionokat fűtő napelempanelek készítéséig sok mindent a kínai cégek végeztek, mondani sem kell, nem kis haszonnal. Bár a kínai válogatott nem jutott el Brazíliába, Kína – a világbajnokság kellékein keresztül – így is beszállító volt, részben a világcégeken keresztül. Így például a Brazucát, a vb labdáját az adidasszal együttműködő sencseni Longway vállalat szakemberei fejlesztették ki. Mindenre figyeltek, még a labdák pattanóképességét is egységessé tették.

Szintén kínai gyárakból került ki a vb helyszínén eladott több tízmillió nemzeti zászló, nemcsak a brazil, a többi részt vevő országé is. A sálak, színes parókák nagy része is kínai termék. A caxirolát – amely golyókkal megtöltött plasztikkosárka s a vb hivatalos „hangszere” volt – szintén Kínában gyártották, sőt a világ összes caxirolájának kilencven százaléka a kelet-kínai Jivu városából került a piacokra.
A vb nyolc legnagyobb szponzorának egyike a Jingli Solar napenergiai cég volt, amely a mérkőzéseknek helyt adó városokban felszerelt paneljeivel járult hozzá a sikerhez. A stadionok LED-kijelzőinek egy része szintén kínai: azok gyártási jogát a sencseni Aoto Electronics vállalat nyerte el hétmillió jüanos, megközelítőleg kétszázötvenmillió forintos pályázaton.

Mindezeket ha átszámoljuk euróra, csupán a kínai „kütyükből” akár milliárdos tételt is kapunk.
 Az adidas régóta a FIFA szponzora. A cég úgy tervezte, hogy pusztán a világbajnoksággal összefüggésben 2,8 milliárd dollár értékű terméket értékesít. Mellesleg a cég már több mint ötven éve a partnere a német szövetségnek – például Puskásék berni ellenfeleinek, Fritz Walteréknak a cipőit már ő gyártotta –, jelenleg évi 37 millió dollárral támogatja a német futballt. Az olyan nagy nemzetközi cégek, mint a Coca Cola, a Hyundai-Kia Motors, az Emirates, a Sony, a VISA mellett világhíres sportszergyártók, mint Nike, az adidas, a Puma, a Lotto, a Marathon, a Joma, az Uhlsport és a Burrda, no meg brazil vállalatok igyekeztek labdába rúgni. Utóbbiak mintegy százhetvenmillió dollárral járultak hozzá a 2014-es világbajnokság sikeréhez.