Jövőre forintosítják a devizahiteleket

„Az előző ciklusra ígért legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósultak. Magyarország 2013 júniusában kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a gazdaság növekedése 2013 második felétől beindult. A foglalkoztatás szintje is javult. A parlamentnek benyújtott adótörvény-módosítások során a kormány korábban is hangsúlyozta, hogy senkinek nem kell nagy változásokra felkészülnie, nem kell újraírni az adónaptárakat” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hvg.hu-nak adott interjúban. Hangsúlyozta: „Betartottam, amit mondtam. A devizahiteles szindróma pedig olyan akut betegség, amit kezelni kell – ez látszott már 2008-ban és 2010-ben is, és most is együtt élünk vele. Épp most készülünk kivezetni ezt a problémát a magyar pénzügyi rendszerből.” Arra a kérdésre, hogy a devizahitelesek kompenzációját úgy ütemezik-e, hogy még a helyhatósági választások előtt kifizessék ezek egy részét a bankok, a tárcavezető ezt mondta: „Farizeus lennék, ha nem szeretném, hogy még a választások előtt pénzt jutassunk az embereknek, de nem ez az intézkedések lényege. A Kúria döntései kötik a kormányt, ha mindenhol a lehető legszorosabb határidőket tartjuk be, akkor is legkorábban október végén, november elején zárulhatnak le a most induló banki devizahiteles perek. A devizahitelek forintosításáról szóló jogszabály benyújtása pedig november végén, december elején várható. Ez év végéig mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a devizahitelekből milyen feltételek, milyen elszámolás mellett lesznek forinthitelek, ez a reális menetrend” – mondta Varga Mihály. Ami a pontosabb dátumot illeti, azt felelte, hogy a forintosítás ennek alapján jövőre történne meg, de ehhez a jogszabályokat még az idén el kell fogadni. „A bajt ott kell kezelni, ahol azt okozták. A devizahiteleket sem a reklámszakma képviselőivel akarjuk rendezni” – felelte.

Ami a kormány múlt héten bejelentett száztízmilliárdos költségvetés-kiigazító csomagját illeti, arra a kérdésre, hogy mely nagyobb beruházásokat kell felfüggeszteni vagy leállítani, a szakminiszter azt mondta, hogy a kormány takarékossági intézkedéseiből nem következik egyetlen beruházás leállítása sem. A Beruházási Alapból tervezett összes fejlesztést – például a sportcélú beruházásokat – ugyanakkor csak a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetett ütemben lehet megvalósítani a kiadások erősebb kontrollja érdekében. Mindegyik beruházás megvalósul tehát, de nem feltétlenül az idén.

Ami a bankok magyarországi esetleges elhagyását illeti, Varga Mihály elmondta, úgy látja, hogy a külföldi tulajdonú bankok magyarországi leánybankjainak még mindig vonzó piaci lehetőségeket kínál az ország. Az elmúlt hetekben az Erste, a Raiffeisen, az Unicredit és a CIB is deklarálta, hogy marad. „Az Erste vezére azt mondta, 2015-től már jobb évekre számít – igaza van, én is így látom, jobb éveink lesznek. A Raiffeisennél is lekerült a napirendről a leánybank értékesítése, tartós, bővülő jelenlétre számítanak, a CIB-nél ugyanezt mondják. Senki nem akar banktól megszabadulni, mindenki meg akarja tartani, vagy alapítani szeretne – valószínűleg azért, mert felmérték, ez egy jó üzlet” – mondta a miniszter. Hozzátette: jól működő bankrendszert, amely hitelez, tisztességesen látja el a feladatait, korrekt az ügyfelekkel, szívesen látják itthon. Azt is szeretné, hogy minél több hazai irányítású bank legyen, ahol a döntéseket helyben hozzák meg. A gazdasági válság kitörésekor az anyabankok saját problémáikat forrásátcsoportosítással oldották meg, ez itthon hitelszűkülést jelentett.

---

OTP Jelzálogbank és MKB: perre mennek
Az árfolyamrés alkalmazásának semmisége miatt az OTP Jelzálogbank Zrt.-nek várhatóan majd 8,1 milliárd forintot kell visszatérítenie az ügyfeleknek. Az intézkedésnek az adózás előtti eredményre gyakorolt negatív hatása mintegy 6,7 milliárd forintot, az egyoldalú szerződésmódosítások miatti összeg pedig 68,6 milliárd forintot tehet ki, de ebben a kérdésben a bank élni kíván perindítási jogával – írta az MTI a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett információra hivatkozva. A jelzálogbank mellett a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt.-t, az OTP Ingatlanlízing Zrt.-t érő negatív hatások kiküszöbölésére jogszabályi megfelelést vállal – írták a közleményben. Az MKB Bank szintén közölte, hogy 5,1 milliárd forintos céltartalékot képeznek az árfolyamrés ügyfelekkel szembeni elszámolására, ugyanakkor az egyoldalú szerződésmódosítás lehetséges hatását még nem számszerűsítették. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban – amelyek hatása jelenleg még nem számszerűsíthető – az MKB a törvényben biztosított határidőn belül él majd a perindítás lehetőségével – számolt be a Portfólió.hu. A múlt hét pénteken kihirdetett, a devizahiteleseket segítő első törvény hatálya kiterjed valamennyi 2004. május 1. napja és a törvény hatályba lépésének napja (2014. július 26.) között kötött fogyasztói kölcsönszerződésre, így a lakossági deviza- és forintalapú hitel- vagy kölcsönszerződésekre és a pénzügyi lízingszerződésekre. A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződéseknél az árfolyamrés alkalmazása semmis, a törvény valamennyi fogyasztói kölcsönszerződés esetében megdönthető vélelmet állít fel az egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötések tisztességtelen volta miatt. Az ügyfelekkel való elszámolást külön törvény rendezi majd.