Év végén forintosítható a devizahitel

Decemberben kell forintra váltaniuk a devizahiteleket a magyar bankoknak, és az ebből fakadó terheik egy részét átvállalja a magyar állam – közölte szombat este Rogán Antal a Hír Tv-ben. „Azt kértük a kormánytól, hogy az őszig tárgyaljon a bankokkal, és alakítson ki olyan konstrukciót, amelyben a parlament dönthet a devizahitelek forinthitellé alakításáról, s ez decemberben történne meg – mondta a politikus. És itt az átváltás nem mindegy, hogy milyen árfolyamon történik. Ugyanis, ha piaci árfolyamon számolnak, akkor minden veszteséget a devizahiteleseknek jóvá kéne, hogy írjanak. Azt gondolom, hogy ezt meg kell osztani a bank és az ügyfél között. Az másik kérdés, hogyha az állam akar, akkor a bank oldalán a terhek egy részét átvállalhatja” – hangsúlyozta Rogán.
Az OTP Bank élni kíván a perindítási jogával, és bebizonyítaná a tisztességét (Fotó: Kövesdi Andrea)
Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke pénteken a köztévének úgy nyilatkozott, hogy az ősszel várható a devizahiteles mentőcsomag. Szavai szerint az elfogadott törvényjavaslat után a további két törvényjavaslat egyrészt meghatározza, a bankok milyen formában számolják el a jogellenes eljárásból származó kárt, valamint rendelkezik a devizahitelek piacról való kivezetéséről. Ez várhatóan a devizahitelek forintosítása lesz, s az eddigi jelzések alapján a piaci árfolyam alatt.

A politikus az állami szerepvállalással kapcsolatban emlékeztetett arra a kedvezményre, amely által a végtörlesztéssel a bankoknak okozott kár egy bizonyos része a bankadóból leírhatót. Ezt is lehetséges állami szerepvállalásként említette. Még 2012-ben, a végtörlesztés okozta veszteség miatti adóteher-könnyítés százmil­liárd forintjába került a költségvetésnek.

A Magyar Bankszövetség a távirati irodához eljuttatott közleményében úgy véli: az új jogszabály által érvényesített gyakorlat sérti a jogbiztonságot, elbizonytalanítja a befektetőket. Ez olyan precedens, amely alkalmas arra, hogy megingassa a magánjogi szerződések alapját, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra – teszi hozzá. A bankszövetség a jogbiztonság fenntartása érdekében azt reméli, hogy a köztársasági elnök a jogszabályt nem írja alá, hanem elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra a tartalmi és formai hibák miatt. A közlemény jelezi: a bankok továbbra is érdekeltek abban, hogy a devizahiteles kérdést minden fél számára megnyugtatóan és igazságosan, a forinthitelesek érdekeit is figyelembe véve rendezze az Országgyűlés.

Az OTP-nek a vártnál többe kerül a devizahiteles törvény, s a bank élni kíván perindítási jogával az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel tisztességessége bizonyítására – közölte a bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Az OTP továbbra is fenntartja álláspontját, hogy hitelezési gyakorlatában a mindenkor hatályos törvények és előírások maradéktalan betartásával járt el. Bankszakmai alapon vitatja azt az állítást, miszerint az árfolyamrés alkalmazása indokolatlan és ezért érvénytelen lenne, továbbá fenntartja, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleltek.

A tájékoztatás szerint az elfogadott törvény alapján az OTP Csoportnak az árfolyamréssel kapcsolatos visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forint. Az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétellel kapcsolatos perek a bank szerint a devizaalapú hitelek esetében csaknem kilencvenmilliárd forintot, a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig akár további harmincmilliárd forintot érinthetnek. A törvény elfogadott változata negyvenmilliárd forinttal növelte a várt összeget, ugyancsak az elévülési szabály miatt – tudatta a bank.